1) A magyar „por” szó a finnben a ’törmelék’ jelentésű szónak felel meg. Ez is bizonyíték a két nyelv rokonságára. a) szinkrón b) diakrón 2) A mai „adta”, „enni fogsz”, „hallotta”, „elfelejtette” ragozott igék 12. századi alakja [odutta volá], [emdül], [hadlavá], [feledevé] volt. a) szinkrón b) diakrón 3) A háromalakú toldalékok elöl-hátul képzettség szerint is, és ajakállás szerint is illeszkednek. a) szinkrón b) diakrón 4) A számnevek után a főnév egyes számban van. a) szinkrón b) diakrón 5) A többes szám jelének mássalhangzója a -k. a) szinkrón b) diakrón 6) A személyragok személyes névmásokból keletkeztek. a) szinkrón b) diakrón 7) Volt olyan korszaka a magyar nyelvnek, amelyben a toldalékok nem illeszkedtek elöl-hátul képzettség tekintetében, pl. halálnek, pukulnek. a) szinkrón b) diakrón 8) Az igeragozást befolyásolja a tárgy határozottsága. a) szinkrón b) diakrón 9) A névelőválasztást az határozza meg, hogy a főnév magánhangzóval vagy mássalhangzóval kezdődik-e. a) szinkrón b) diakrón 10) A jelzőt nem egyeztetjük a jelzett főnévvel. a) szinkrón b) diakrón 11) A „háromszor”-t a 12. században úgy mondták, hogy „hármul”. a) szinkrón b) diakrón 12) A „ravasz” szavunk legkorábban ’róka’ jelentésben fordult elő. a) szinkrón b) diakrón

Szinkrón vagy diakrón? Melyik megállapítás milyen szemléletet tükröz?

looja
Manusta

Edetabel

Visuaalne stiil

Valikud

Vaheta malli

Kas taastada automaatselt salvestatud ?