1) A központi idegrendszer zavara, mely a nyelvtanilag helytelen beszédben nyilvánul meg. Beszédprodukciós zavar a) agrammatika b) echolália/ látszatértés c) egocentrikus beszéd d) diádikus interakció 2) tanulóképesség, az agy rugalmassága az alkalmazkodüképessége; a funkciók, képességek, készségek mennyire változtathatók a) diglosszia b) egocentrikus beszéd c) agyi plaszticitás d) beszéd 3) azoknak a szavaknak az összessége, amelyeket gyakran használsz beszélőként a) aktív szókincs b) gagyogás c) echolália/ látszatértés d) auditív 4) nem csak megérti a második nyelvi szituációkat, hanem verbális képességeire hagyatkozva aktívan képes részt venni a kommunikációban a) aktív kétnyelvűség b) általános nyelvi erőfeszítés c) aktív szókincs d) beszédészlelés 5) a pösze beszéd azon fajtája, amikor a beszélő kihagy bizonyos hangokat. Beszédfejlődés súlyos zavara a) egocentrikus beszéd b) artikuláció c) diglosszia d) alália 6) (General Language Efforts) : a személynek törekednie kell arra, hogy nyelvmegtartási és nyelvsajátítási erőfeszítései egyensúlyban legyenek. a) általános nyelvi erőfeszítés b) aluláltalánosítás c) elhasonulás d) egocentrikus beszéd 7) egy kategória címkét egyetlen tárgyra vonatkoztatnak, például a cipő az csak az ő cipője. ( pl,: cica) a) aluláltalánosítás b) diglosszia c) diádikus interakció d) beszéd 8) alapja az agyi érés. Hangokkal végzett játék alapja, maga az artikuláció. Hangok képzésének és kiejtésének módja, hangszerveinknek eközben elfoglalt helyzete. A beszédben a hangok megkülönböztetése, a belső hangsúlyok megadása. a) agyi plaszticitás b) aktív kétnyelvűség c) beszédészlelés d) artikuláció 9) A halláson alapuló, hallásal kapcsolatos (jelenség, működés, dolog.) a) egocentrikus beszéd b) auditív c) artikuláció d) betű( morféma) 10) beszédprodukció + beszédfeldolgozás=beszéd körfolyamata.A nyelvhasználat hangzó formája. a) beszéd b) artikuláció c) fonémadifferenciálás d) agyi plaszticitás 11) (percepció) : agykérgi területen érzékeljük, hogy emberi/állati, magas/ mély, zöngés/zöngétlen. a) aluláltalánosítás b) diglosszia c) agrammatika d) beszédészlelés 12) ez még nem nyelvi jel. Auditív jel, ami artikuláció során hozódik létre. Jelentés megkülönböztető szerepe van, de nincs önálló jelentése a) aluláltalánosítás b) gagyogás c) extralingvális jelek d) beszédhang(fonéma) 13) hang írott képe, vizuális jel.CSak részben felelnek meg a beszédhangoknak. Nyelvi jel. a) elhasonulás b) echolália/ látszatértés c) betű( morféma) d) aktív szókincs 14) a csecsemő az interakciókban egyszerre csak egy dologra tud figyelni, ami lehet személyes és tárgy is ( anya vagy labda) a) aluláltalánosítás b) diszgrammatizmus c) diádikus interakció d) fonémadifferenciálás 15) egyfajta kétnyelvűség, a két nyelv funkcionálisan éles elkülönülése, két nyelvet eltérő szituációban használnak, pl. cigányul- otthon ( gyereknevelés, mesék, altatók stb ) és a családban, magyar- iskola, hivatal és munkahely nyelve, közösségen kívüli beszédhelyzetek ( orvos, védőnő, bolt stb ), a) diglosszia b) aktív szókincs c) beszédhang(fonéma) d) alália 16) A beszéd morfolóiai szabályrendszerének zavara, a megkésett beszédfejlődés és a diszfázia részjelensége, vezető tünete. Négyéves kor előtt a kisgyermek beszédét ún. élettani diszgrammatizmus jellemzi, amely fokozatosan megszűnik. Gyakran társul akrtikulációs zavarral, szókincsgyengeséggel. A súlyos fokú diszgrammatizmus jellemzője. távirati stílus, szómondatok, sztóagok, kialakulatlan spontán beszéd és utánmondás, echolália-szerű szóismétlés, kifejező gesztusnyelv, mimika, szinonimája az agrammatizmus ( a grammatika formák teljes hiánya). Közepes fokú diszgrammatizmus: Főnévi igenevek, személyes névmás használata '. szám 3. személyben , egyszerű mondatok utánmondása, főnévragozás hibái a spontán beszédben.Enyhe fokú diszgrammatizmus; egyszerű mondatalkotás, komplex  struktúrákban ige-, főnévragozási hibák, névelők elhagyása, pontatlan utánmondás.A diszgrammatizmus expresszív formáját jó bszédértés mellett a nyelvi szabályalkotáshiányosságai jellemzik. Impresszív formája esetén zavarta szablyos megértése, a grammatika struktúrák belső feldolgozási képi, mozgásos megerősítész igényel. Kialakulását pszich.-i nyelvészeti modellek magyarázzák.Feltárása komplex beszédvizsgálattal történik. a) diszgrammatizmus b) artikuláció c) beszédhang(fonéma) d) betű( morféma) 17) nem a szavak jelentését sajátítja el, hanem az adott szituációt értelmezi az ingerek segítségével( evvől később beszédértés lesz). 1 Éves kor körül a) agyi plaszticitás b) általános nyelvi erőfeszítés c) echolália/ látszatértés d) diszgrammatizmus 18) önmagának szóló monológ, és egyes szám első személyben beszél önmagáról pl. ezt most akkor én ide rakom. a) agrammatika b) aktív kétnyelvűség c) egocentrikus beszéd d) aluláltalánosítás 19) nyelvi határokon túllépve, de kultúrkörönként eltérőek. Általában indexek vagy szimbólumok. Zömükben folytonos, kisebb részben diszkrét jelek. Mimika, gesztus, testtartás, távolság( proxemia), érintés, köhögés a) általános nyelvi erőfeszítés b) beszéd c) extralingvális jelek d) diádikus interakció 20) hangok megkülönböztetése a) aluláltalánosítás b) artikuláció c) fonémadifferenciálás d) elhasonulás 21) a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes piszta-puszta, söpörek-söpörök a) diglosszia b) aluláltalánosítás c) elhasonulás d) artikuláció 22) 3-5. hónaptól. Valódi szótagok megjelenése, amelyek gyakran kettőzve jelennek meg ( 9 hónap ).Kezdi észrevenni, hogy bizonyos hangsorok bizonyos eseményekkel járnak együtt. Azonos szótagok duplázása( hangkettőzések ) pl. bababa, mama, papa, tetete, ajdida, ojida-msh-mgh DE a környezet tulajdonít neki jelentést, szavak eleje: ba, nus, tü (60%)m vége: pá (hoppá), geji( reggeli) (30%), közepe : omo (homok), ike(énekel) (30%) . Szótagszámot igyekszik érzékeltetni: pőpő (cipő), süsü(fésű), ciszcisz(cica). Funkciók: izommozdulatok fejlesztése, hangszalagok működése már összehangoltabb. Bármely nyelv bármely hangját képes ejteni, teljes fonémakészlet észlelése, akár 200 hangot gagyog( hangexpanzió) -külső minta hatására szűkül a csecsemő anyanyelvére (első artikulációk megjelenése) ( hangkontrakció; Mérei 1981) Külső mintát utánoz DE az anyanyelv hangjai kiemelkednek a környezetből. a) gagyogás b) beszédhang(fonéma) c) diszgrammatizmus d) egocentrikus beszéd

Nyelvfejlődés Fogalmak 1-22-ig kvíííz

Autor
Postavi

Top-lista

Vizualni stil

Postavke

Promijeni predložak

Vrati automatski spremljeno: ?