Röpűlj égi vándor / Föld s víz felett, / Sorsom, ah, nem adta / Szállnom veled, Isten hozzád csolnak, / S te vészes part, , Bércre hág és völgybe száll, / Bú s kétség mellete,, Hányszor zengett ajkain / Ozmán vad népének, Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?, És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?, Az nem lehet, hogy ész, erő / És oly szent akarat, Vagy jőni fog, ha jőni kell, / A nagyszerű halál,, És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, , Itt törtek össze rabigát / Hunyadnak karjai, Szaladj öcsém, de meg ne állj!, A szomszédban valami lakzi volt, / Elébe hoztak ételt és italt;, Egykor majd borocska mellől / A halál ha űzni jő: / Még egy korty- s nevetve dűlök/ Jégöledbe, temető!, Átok reá, ki elhajítja / Kezéből a nép zászlaját, Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet,, Talán az élet, munkáinkért, / Nem fog fizetni semmivel,, Hazugság, szemtelen hazugság, / Mit milliók cáfolnak meg,, Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre / Könnyezve borítasz-e szemfödelet?, Én feljövök érte a síri világból, Hol sírjaink domborulnak, / Unokáink leborulnak,, És áldó imádság mellett / Mondják el szent neveinket..

A romantika irodalma-idézetek

szerző:
Beágyazás

Ranglista

a(z) Kártyaosztó egy nyílt végű sablon. Nem hoz létre pontszámokat egy ranglistán.

Vizuális stílus

Beállítások

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?