1) Melyik módszer az alábbiak közül statikus kódellenőrzés? a) Formai ellenőrzés (szintaktika) b) Ekvivalencia osztályok tesztelése c) Függvények tesztelése tesztkódok segítségével 2) Mit jelent a fekete doboz tesztelési módszer? a) A bemenetek és kimenetek vizsgálata a program belső működése nélkül b) A program belső működésének vizsgálata c) Az algoritmus logikájának tesztelése d) A szintaktikai hibák keresése e) A szemantikai hibák keresése 3) Mi az ekvivalencia osztályok lényege? a) A program kimenetének tesztelése különböző bemeneti értékek alapján b) A bemeneti értékek azon csoportja, amelyek egyformán viselkednek a programban c) A program belső logikájának részletes tesztelése d) Tesztesetek írása assert segítségével 4) Mi az automatizált tesztelés előnye? a) Drága és időigényes b) Nagy számú teszt esetén hatékony c) Csak manuális tesztelés esetén alkalmazható d) Nem igényel tesztadatokat 5) Mi a UNIT teszt lényege? a) A program egészének tesztelése egyetlen futtatás alatt b) A program belső működésének átvizsgálása c) A legkisebb programdarab, azaz egy metódus tesztelése különböző körülmények között d) A teljes program működésének ellenőrzése 6) Az assert függvény hogyan működik? a) A program végrehajtása leáll, ha az assert hibás b) Az assert egy ciklus végrehajtását kezdi el c) A legkisebb programdarab, azaz egA program az assert hiba esetén folytatja a futásátsztelése különböző körülmények között d) Az assert nem befolyásolja a program végrehajtását e) Az assert első paramétere egy logikai kifejezés, csak akkor jelenik meg az assert üzenete, ha a kifejezés hamis. 7) Mit érdemes választani, mint megvalósítandó teszt cél? a) A rendszer már készítés közben is teljesen hibamentes legyen b) A rendszer az éles indításkor teljesen hibamentes legyen. c) Növeljük a megbízhatóságot, csökkentsük a kockázatot. d) Ne legyenek teszteletlen bemenetek. e) Ne legyenek teszteletlen kimenetek. 8) Milyen okból mondhatjuk azt, hogy egy teszt „elkopott”? a) Nem fut automatikusan, például elavult a keretrendszer. b) Az eredeti célja már nem felel meg az aktuális kódbázisnak. c) Nem dokumentálták megfelelően, idővel nem érthető, mit vizsgál. d) A régóta nem futtatott teszteket ignorálja a keretrendszer 9) Miért fontos felismerni a hibafürtök jelenségét? a) Ezek azok a területek, ahol az automatikus tesztelés nem hatékony b) Egy adott modul hibái lokalizáltak maradnak, és nem terjednek tovább. c) A hibák gyakran ugyanazon a területen halmozódnak. d) A sok egységteszt magától értetődően több hibát mutat ki. 10) Miért állítják azt, hogy kimerítő teszt a valóságban nem lehetséges? a) Túl sok idő és erőforrás lenne az összes esetet lefedni. b) A tesztelési eszközök képtelenek minden hibát feltárni. c) A tesztkészletek nem frissülnek elég gyorsan a kód változásaihoz. d) A tesztelés dokumentációjában is bármikor előfordulhat hiba. 11) Melyik tervezési modell nem tartalmazza egyáltalán a tesztelést, mint a életciklusának egy tevékenységét? a) szekvenciális modellek (pl. V-modell) b) iteratív modellek (pl. Prototípus) c) inkrementális modellek (pl. Scrum) d) a fentiek közül egyik sem tartalmazza e) a fentiek közül mindegyik tartalmazza 12) Az agilis módszertanok és a DevOps elterjedésével vált egyre inkább elterjedté a „shiftleft” megközelítés. Mire helyezi ez a hangsúlyt? a) A korai tesztelés kerülendő, mert lassítja a fejlesztők munkáját b) A hibák korai felismerését és megelőzését helyezi előtérbe. c) Fejlesztők helyett dedikált a tesztelők végzik az ellenőrzését. d) Dedikált tesztelők helyett maguk fejlesztők végzik a tesztelést. e) A tesztelést a megrendelő bevonásával kell végezni. 13) Mit nevezünk „statikus” tesztelésnek? A kód tesztelését... a) adatbázis-kapcsolat nélkül b) megjelenítési réteg nélkül c) a kód futtatása nélkül d) ) fordítási környezet nélkül e) szintaktikai elemzés nélkül 14) Mit tesztelünk „egységtesztek” során? a) A teljes alkalmazást egyetlen osztatlan egységként kezelve. b) A legnagyobb egységeket elkülönítve (View, Logic, Model, stb.). c) Az eltérő modulegységek együttműködését. d) Osztályok függvényeit és metódusait izoláltan, illetve, ha van, az egyes függvények működését önállóan. e) Osztályok függőségeit. 15) Mit vizsgálunk „integrációs” tesztek során? a) Egy függvény minden bemenetre helyes eredmény ad. b) Egy osztály megvalósítja az összes elvárt funkcióját. c) Egy komponens helyesen működik más rendszerelemekkel. d) Az alkalmazás teljesíti a felhasználói igényeket. 16) Mire utal a tesztpiramisban a 10%-20%-70%-os „ökölszabály”? a) A csapat összetételére (menedzser, tesztelő, fejlesztő) b) Az időráfordításra (dokumentáció, tesztelés, fejlesztés) c) Az időbeli ráfordításra (tervezés, tesztelés, implementáció) d) A teszttípusok arányára (rendszer, integrációs, egységteszt) 17) Igaz-e a kijelentés, hogy a manuális tesztelést teljesen ki kell iktatni a szoftverfejelsztés folyamatából? a) Igen, mert az automatizálás hatékonyabb és pontosabb. b) Igen, mert csak emberi hibákat eredményez, így nincs valódi értéke. c) Nem, de kizárólag kis projektek esetében van helye manuális tesztelésnek. d) Nem, például a felhasználói élmény vizsgálatánál elengedhetetlen. e) Nem, a manuális teszt a kreatív hibakeresési módszerek alapja. 18) Mire utal az „AAA” minta? a) Három lépésre osztott tesztmegközelítésre b) ) A tesztkörnyezet inicializálásának, futtatásának és lezárásának mintájára. c) A kiemelkedően magas megbízhatóságú tesztelésre. d) A játékfejlesztésben használt módszertanokra. 19) Mikor hasznos az @Before vagy [SetUp] annotációk használata? a) Minden tesztesetnek azonos kiindulási állapotra van szüksége b) Minden tesztesetnek egyetlen közösen használat állapotra van szüksége. c) Amikor a tesztkörnyezet egyedi konfigurációt igényel. d) Amikor a tesztesetek egyedi paraméterezését igényelnek. 20) Mit jelent a TDD (Test-Driven Development) megközelítés? a) Szervezési irányelv. A csapatstruktúrában a tesztelő kap kiemelt hangsúlyt b) Fejlesztési módszertan. Előbb írjuk meg a teszteket, csak utána a kódot. c) Tesztelési stratégia. Kizárólag automatikus teszteket használunk. d) Fejlesztési filozófia. A kódot a tesztek működéséhez igazítjuk. 21) Melyik helyzetben hasznos a valós objektumokat helyettesítő „Mock”, Stub technikát?  a) Egy API válasz idejét teszteljük, a valódi szolgáltatás elérése nélkül b) Az adatbázis skálázhatóságát teszteljük valós környezetben. c) Egy rendszer teljesítményét teszteljük szimulált forgalommal. d) Egy külső erőforrást nem kívánunk a tesztelés során elérni.

Minden ami tesztelés

Nyomtatás...
Beágyazás

Ranglista

Vizuális stílus

Beállítások

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?