1) Melyik állítások igazak az értelmi fogyatékos személyek kommunikációjára? a) Lelassult fejlődés, gyenge kommunikációs szándék, beszédészlelés zavara: nem adekvát válaszok, hibás feldolgozás, teljesítési bizonytalanság. b) Átlagos fejlődési tempó, megfelelő kommunikációs szándék, beszédészlelés zavara: adekvát válaszok, hibás feldolgozás, teljesítési bizonytalanság. c) Lelassult vagy felgyorsult fejlődés, fokozott kommunikációs szándék, beszédészlelés zavara: nem adekvát válaszok, hibás feldolgozás, teljesítési bizonytalanság. 2) Melyik jellemző a kezdő (A1) társalgási szintre? a) Felkészülés nélkül be tud kapcsolódni társalgásokba, ha érdekli vagy érdekes a téma.  b) Gondolatait és véleményét pontosan megfogalmazza. c) Egyszerű módon társalog, lassabb beszédtempó, egyszerű kérdések és válaszok alapszükségletek és nagyon általános témákban. 3) Mit rövidít a KÉK betűszó? a) közlés képekkel és kézjelekkel  b) könnyen érthető kommmunikáció c) képekkel érthetőbbé tett kifejezések 4) Melyik tartozik a könnyen érthető szóbeli közlés etikai szabályai közé? a) Figyeljük, hogy beszélgetőtársunk követi-e, amit mondunk! Tartsunk néha szünetet, hogy jelezhessen vagy kérdezhessen, ha nem ért valamit. Legjobb, ha megkérdezzük, hogy értik-e, amit mondunk. b) Figyeljük, hogy beszélgetőtársunk követi-e, amit mondunk! Ne tartsunk szünetet, mert a szünet megzavarja beszédértés folyamatát. Legjobb, ha megkérdezzük, hogy értik-e, amit mondunk. c) Figyeljük, hogy beszélgetőtársunk követi-e, amit mondunk! Tartsunk néha szünetet, hogy jelezhessen vagy kérdezhessen, ha nem ért valamit, de azt ne kérdezzük meg, hogy értik-e, amit mondunk. 5) Mit kell tenni a könnyen érthető szóbeli közlés általános etikai szabálya szerint, ha a beszélgetőpartnerünk értetlenségét jelzi? a) meg kell ismételni ugyanazt hangosabban b) meg kell ismételni ugyanazt rövidítésekkel c) meg kell ismételni ugyanazt más, könnyebben érthető szavakkal, nyelvi szerkezetekkel 6) Melyek a könnyen érthető szóbeli közlés általános szabályai? a) Artikuláljunk érthetően, a szavakat tisztán ejtsük ki! Beszéljünk lassan! Az embereknek időre van szükségük, hogy megértsék miről beszélünk. Beszéljünk tagoltan! Fontos szünetet hagyni a lényegesebb gondolatok után. b) Artikuláljunk érthetően, a szavakat szótagolva ejtsük ki! Beszéljünk hétköznapi beszédtempóban, hogy megértsék miről beszélünk. Beszéljünk tagoltan! Fontos hosszú szünetet hagyni a lényegesebb gondolatok után. c) Artikuláljunk érthetően, a szavakat hangosan ejtsük ki! Beszéljünk lassan! Az embereknek időre van szükségük, hogy megértsék miről beszélünk. Beszéljünk tagoltan, de ne hagyjunk szünetet a lényegesebb gondolatok után! 7) Melyik állítás hamis? Könnyen érthető szóbeli közlés esetén: a) Ugyanarra a jelenségre mindig ugyanazt a kifejezést használjuk; nem baj, ha szóismétlést alkalmazunk! b) Ugyanarra a jelenségre más-más kifejezést használjuk; az baj, ha szóismétlést alkalmazunk! c) A nehezen érthető, az absztrakt, a többjelentésű szavakat magyarázzuk el! 8) Milyen mondatokat használjunk könnyen érthető szóbeli közlés esetén? a) Csak tőmondatokat használhatunk. b) Rövid mondatokban beszéljünk! Kerüljük az összetett mondatokat! c) Rövid, mellérendelő összetett mondatokban beszéljünk! 9) Pozitív vagy negatív tartalmú mondat használata javasolt könnyen érthető szóbeli közlés esetén? a) Pozitív tartalmú mondat: Itt kell maradnod addig, amíg a találkozó véget nem ér! b) Negatív tartalmú mondat: A találkozó végéig nem mehetsz el! 10) Melyik igaz a könnyen érthető szóbeli közlésre? a) Egyszerre legfeljebb két dologról beszéljünk! A fontosabb információkat egyszer megismételhetjük. b) Egyszerre csak egy dologról beszéljünk! Csak akkor ismételhetjük meg az információkat, ha kérdezik. c) Egyszerre csak egy dologról beszéljünk! A fontosabb információkat megismételhetjük többször is.

Téma

Betűtípusok

Beállítások

Ranglista

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?