1) Akárcsak a mese, a képzelet világába vezet. Szereplői kitalált lények. Csak képzeletben megtörténhető eseményekkel találkozunk. Több ideig tartó, hosszabb eseménysort jelenít meg, több mellékeseménnyel a) mesejáték  b) útirajz c) meseregény d) napló 2) Eredetileg pengetős hangszerrel kísért dal. Ünnepélyes, magasztos hangú költemény. Emelkedettség, pátosz jellemzi. Tárgya: isten, szerelem, barátság, művészet, haza, természet, igazság. Gyakran használ kérdéseket, felkiáltásokat. a) napló b) mítosz c) riport d) óda 3) Rövid, vidám, csattanós történet. Rokon az anekdotával, de attól eltérően nem valóságos személyeket, hanem elvont típusokat (a furfangos paraszt, a ravasz kereskedő) szerepeltet, és az elbeszélt történetet nem akarja valóban megtörtént esetként elhitetni. A nagyrészt élőszóban terjedő irodalmi formában az itáliai reneszánsz szerzőinél, például Bracciolininél tűnt fel. A magyar irodalomban alkalmazói Jókai Mór, Eötvös Károly; az ilyen stílus legnagyobb mestere Mikszáth Kálmán. a) adoma b) életrajz vagy biográfia c) tanulmány d) episztola (görög episztolé 'küldemény' szóból) 4) Rövid, csattanós, tréfás, humoros történet, mely többnyire egyes közismert személyek vagy történelmi események mulatságos jellemzését nyújtja. Mai napig terjed szóbeli úton, s innen származik elnevezése is: eredetileg írásban ki nem adható történeteket jelentett. a) vallomás (latin confessio 'bevallás, gyónás') b) anekdota (görög 'kiadatlan') c) karcolat (régebbi nevén karc, rajz) d) önéletrajz (curriculum vitae) 5) Kisepikai műfaj, mely terjedelmét tekintve a kisregény és a novella között helyezkedik el. Általában egyetlen cselekménysorozatra épül, a novellánál bőségesebben kifejtve, többszöri helyzetváltozással, viszonylag sok szereplővel, fordulattal. a) elbeszélés b) abszurd dráma c) önéletrajz (curriculum vitae) d) meseregény 6) Tudományos, ismeretterjesztő és irodalmi műfaj, egy ember életének és munkásságának tanulságos, művészi vagy tudományos leírása. Keretébe tartozik az önéletrajz, emlékirat és a vallomás is. A műfaj antik eredetű, a görögöknél számos filozófusról, költőről és hadvezérekről készült ilyen írás. a) humoreszk b) karcolat (régebbi nevén karc, rajz) c) monda d) életrajz vagy biográfia 7) Szerzője az általa is átélt eseményekről számol be, vállalva a szubjektív szemléletet. Így szükségképpen leszűkíti tárgykörét az egyetemes igényű történetírással szemben, s az adott korszak bemutatásán túl legtöbbször a szerző szerepének igazolásául is szolgál. Különbözik az önéletrajztól abban, hogy elsősorban a közélet eseményeire koncentrál, a naplótól pedig kevésbé személyes és intim jellege miatt. Kezdetei az ókorba nyúlnak vissza. a) humoreszk b) riport c) emlékirat vagy memoár d) abszurd dráma 8) Latin nyelvű, középkori történeti műfaj. Az egyházi-kolostori feljegyzésekkel szemben az udvari-nemzeti történetírást képviseli. A mondákba vezető régmúlt ábrázolása után a közelmúltat hitelesebben, krónikaszerűbben mutatja be. Ennek ellenére a krónikával és az évkönyvvel szemben kisebb a hitelességigénye, tudatosan vegyíti a valóságot és a költészetet. a) tanulmány b) legenda (latin 'olvasandó, olvasásra szánt') c) gesta (latin gesta rerum, res gestae, 'viselt dolgok', Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200 k.) d) adoma 9) Prózai kisepikai műfaj. Fő jellemvonása a karcolatszerű, rövid terjedelem és az ennek megfelelő, fő vonásokra redukált kidolgozás, valamint a könnyed, kedélyesen derűs hangulatú humor. A 19. századi, klasszikusnak nevezett válfajára az anekdotikus elemek a jellemzőek. A század első évtizedeiben a műfaj egyre népszerűbbé vált, az újságírás és a kabarépódium jellemző formáinak egyike lett. A modern fajtája a századforduló idején alakult ki; könnyed groteszkség, a nyelvi humor hangsúlyozottabb jellege és az anekdotikus hangnem hiánya jellemzi. (Stephen Leacock Humoreszkek-válogatás, 1926; Karinthy Frigyes Görbe tükör, 1912. a) hivatalos stílus b) monda c) humoreszk d) gesta (latin gesta rerum, res gestae, 'viselt dolgok', Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200 k.) 10) Rövid, szellemes, egyetlen problémát felvillantó s a tanulságot világosan megfogalmazó szépprózai műfaj. Többnyire valóságosan megtörtént eseményből ragad ki egy-egy epizódot, amelyhez ironikus hangú, kritikus szemléletű, rövid, szellemes-tanulságos kommentárokat fűz. 20. századi virágzását a modern sajtó nagyarányú elterjedésének köszönheti. a) karcolat (régebbi nevén karc, rajz) b) útirajz c) riport d) útleírás 11)  Tárgya vallásilag fontos személy, hely vagy időszak lehet. Az epikai műfajok közül a monda áll hozzá a legközelebb, de sok formai vagy tematikus rokonság ismerhető fel egyfelől a legenda és a mese között is. Tartalmát tekintve általában valamely szent életének leírása, melyben nagy jelentőséget kapnak a csodatételek. Legfőbb célja a példaadás, a lelki épülés szolgálata. Az elnevezés azzal az ősi, még katakombai keresztény gyakorlattal függ össze, hogy egy-egy vértanú vagy szent emléknapján, ünnepén a Liber legendariusból ('Felolvasandók könyve') felolvasták a közösség előtt az illető szent történetét. a) legenda (latin 'olvasandó, olvasásra szánt') b) abszurd dráma c) önéletrajz (curriculum vitae) d) stílusfajták 12)  A megszólító formának mind a lírában, mind az epikában elterjedt műfajcsoportja. Köznapi válfaja az élőszavas megnyilatkozást helyettesítő írásos közlés. Ez minden esetben ún. misszilis, azaz valóságosan létező címzetthez szól, akihez írója a szöveget el is küldi. Két alfaja közül a magán forma a baráti-rokoni érintkezés formája. Stílusa közvetlen, a köznapi beszéd fordulataihoz igazodik, lazábban komponált, természetességre törekszik. A hivatalos válfaja intézményekhez, illetve azok vezetőihez szól, a hivatalos tárgyalások hangnemében és témakörében. A köznapiak általában nem tarthatnak számot a közérdeklődésre, kivéve, ha a régiség vagy írója, illetve a címzett személye történelmiért éket kölcsönöz nekik, s ilyenkor kötetekbe rendezve publikálják őket. A szélesebb nyilvánossághoz szóló, ilyen formában írt művek közül a nyílt a publicisztika műfaja. Írója meghatározott személyt vagy személyeket szólít meg, de mondanivalóját a közvélemény elé akarja tárni, s ezért a sajtóban vagy röpirat formájában publikálja. Az irodalmi változata szépirodalmi műfaj. Szerzője a formát mondanivalója művészi stílusú megjelenítésére használja fel. Fontos válfaja a fiktív változata, melynek címzettje általában kitalált vagy már elhunyt személy. Gyakran fiktív tárgyról szól, olykor pedig az írója a valóságban nem azonos azzal, akinek nevében ír. a) szépirodalmi stílus b) levél c) humoreszk d) emlékirat vagy memoár 13) Epikai műfajcsoport, a legősibb műfajok egyike. Terjedelme kisepikai jellegű, a műfaj eredetileg verses és prózai egyaránt lehetett. Az ide tartozó alkotások fantasztikus-csodás (vagy legalábbis valószerűtlen) elemekkel átszőtt, általában időben és térben is fiktív körülmények között játszódó eseményeket ábrázolnak. A reális világot képviselő hősei jobbára elvont típusok (az öreg király, a legkisebb fiú, a juhász stb.), s ezek legtöbbször képzeletbeli hősökkel (óriások, törpék, tündérek, boszorkányok, varázslók, sárkányok) és fantasztikus tulajdonságokkal felruházott jelenségekkel (beszélő állatok, növények, tárgyak stb.) állnak szemben. Az események is valószínűtlenek, de egy sajátos hagyomány logikáján belül maradva a cselekmény menetében az egyik esemény bekövetkezése már valószínűvé teszi a másikat. Jellegzetes vonása az egyszerű világkép, mely átmeneti típusokat nem ismerve éles határt húz a jók és a rosszak közé. A végkifejletben diadalra juttatja a jókat, és megbünteti a gonoszokat. a) stílusfajták b) önéletrajz (curriculum vitae) c) útirajz d) mese 14) Műfaji értelemben istenekről, többnyire isteni eredetű, emberfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló elbeszélés, amely a művészi értelmezésben kap művészi formát. Túlmutat a benne cselekvő hősökön, a benne megtörténő egyes eseményeken: a természeti és emberi jelenségek eredetét és rendeltetését jeleníti meg. Az ókori és középkori irodalom minden műnemére jellemző ezen témák feldolgozása, többnyire emelkedett-komoly formában. a) napló b) stílusfajták c) életrajz vagy biográfia d) mítosz 15)  Műfajcsoportjának körébe tartozó történetek valamely valós jelenséghez kapcsolódnak, bennük a tényeket azonban a képzelet átalakítja, felnöveszti, vagy magyarázatokat fűz hozzájuk. Tartalma változatos lehet, kiterjedhet a hiedelmekre, az ezekhez kapcsolódó szokásokra, helyi eseményekre, természeti és társadalmi jelenségekre. Szerkezetileg az egyelemű, egymotívumú történettől a hosszas kompozíciójú történeti fajtákig terjedhet. Elsősorban történeti hagyományokat dolgoz fel egy közösség hőskorából. Két fő alfaja van: a történeti, mely a történeti eseményekhez és helyszínekhez kapcsolódik, és a hiedelmet feldolgozó. Megkülönböztetjük az egyes természeti képződményekhez (hegy, barlang, tó) vagy emberi építményhez (vár, rom, híd) kapcsolódó helyieket. Rokon műfaj a valamilyen eredetet leíróak, amely valamely tárgy, természeti képződmény, emberi létesítmény létrejöttének okát és folyamatát beszéli el. a) novella (latin 'új, újdonság') b) anekdota (görög 'kiadatlan') c) monda d) adoma 16) Rendszeresen, folyamatosan írt, személyes élményeket, feljegyzéseket időrendben tartalmazó mű, az énformájú perszonális elbeszélés egyik sajátos változata. Tartalmazhatja az egyéni élet kisebb-nagyobb eseményeit, de helyet kaphatnak benne a közélet időszerű jelenségei is, bár mindig áthatja a szubjektivitás. Többnyire monologikus, stílusa közvetlen és kötetlen, mondatfűzése és szerkesztése nemegyszer laza. Tartalmát minden esetben befolyásolja írásának célja.Közhasználatú formájában irodalmon kívülálló jelenség, kivéve azokat az írásokat, amelyeknek történelmi dokumentumértékük van. A közismert személyiségeké azonban a szélesebb körű nyilvánosság érdeklődésére is számot tarthatnak. a) tanulmány b) napló c) episztola (görög episztolé 'küldemény' szóból) d) óda 17)  Rövid elbeszélés, a kisepika műfajai közé tartozik. A legáltalánosabban elfogadott meghatározás szerint olyan, tömören előadott történet, mely nem törekszik a valóság extenzív totalitású ábrázolására, rendszerint kevés szereplő vesz részt benne, az idő és a tér viszonylag szűkre szabott, szerkezete behatárolt, egyenes vonalú, rendszerint egy sorsdöntő esemény fordul elő benne, és meglepően, csattanószerűen zárul. Nagyon fontos eleme a fordulat, a cselekmény menetében, elbeszélésmódjában bekövetkezett hirtelen változás, ami a cselekmény látszólagos logikáját megtöri, tempóját felgyorsítja, és a végkifejlet közeledtét jelzi. Szerkesztése szerint megkülönböztethetünk kereteset (pl. Boccacciónál), ez a típus általában füzér része, és keret nélkülit (ilyen az újkoriak nagy többsége. a) novella (latin 'új, újdonság') b) karcolat (régebbi nevén karc, rajz) c) mese d) humoreszk 18) Az életrajz egyik formája, amelyben a szerző saját életútját úgy örökíti meg, hogy abban a szerzői én áll előtérben. Rokon műfaj vele az emlékirat, ettől azonban annyiban különbözik, hogy a célja a történelmi események helyett inkább a személyiség bemutatása. A legtöbb a szerző életútját olyan folyamatként ábrázolja, amelyben minden mozzanat a személyiség kialakulását szolgálja. Ezért különösen nagy szerepet kap benne a gyermekkor és a korai ifjúkor. A valódi jellemzője a magas fokú önismeret és az őszinteség. a) önéletrajz (curriculum vitae) b) útleírás c) hivatalos stílus d) levél 19) A nagyepika reprezentatív műfaja. A magyar elnevezés a nyelvújítás korában keletkezett, és a 'regélni', azaz 'mesés történetet elmondani' kifejezést őrzi etimológiájában. Kötetlen modorban elbeszélt történés-sorozat. Nagy terjedelmű, rendszerint hosszú időtartamot felölelő történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel, fő és mellékszereplőkkel. Középpontjában a részletesen ábrázolt háttér előtt játszódó eseménysor áll, a történetszövés mellett azonban fontos szerepet kap a szereplők érzés- és gondolatvilága, esetleg a cselekmény folyamán kibontakozó jellemfejlődése. Rendszerint prózai formájú, bár a 19. században a romantika létrehozta az átmenetileg divatos verses regény önálló, epikolírai műfaját. a) útleírás b) regény c) novella (latin 'új, újdonság') d) életrajz vagy biográfia 20) A sajtó műfaja, tudósítás, beszámoló, amely a tömegkommunikációs eszközök útján tájékoztat eseményekről, személyekről. Terjedelme változó, témája lehet gazdasági, kulturális, politikai stb. Születnek irodalmi eszközökkel megformáltak is. a) hivatalos stílus b) regény c) emlékirat vagy memoár d) riport 21) Részproblémákat elemző, összefüggéseket feltáró szakmunka, értekezés, dolgozat. A rendszeres és szervezett tudományos élet egyik legrégibb műfaja. Gyakori forma a szépirodalmi vagy tudományos munkákat kísérő előszó és utószó, s a nagyobb szabású tudományos munka előkészítését szolgáló elő mű is. a) abszurd dráma b) mítosz c) tanulmány d) szépirodalmi stílus 22) Az utazási irodalom egyik fő műfaja, az író személyes benyomásait, hangulatait, gondolatait állítja előtérbe, szemben az objektív, tudományos igényű útleírással. Kötetlenebb, átfogó, egységes kompozíció nélküli válfaja az úti jegyzet a) regény b) életrajz vagy biográfia c) humoreszk d) útirajz 23) Olyan beszámoló valamely utazás élményeiről, amely a tapasztalatok tárgyszerű, tudományos hitelű és jelentőségű rögzítésére törekszik, szemben a szubjektív reflexiókat előtérbe állító útirajzzal. A műfaj ókori eredetű, de virágkorát a 15-18. században élte, a nagy felfedezőutak és a gyarmatosítás időszakában. a) útleírás b) karcolat (régebbi nevén karc, rajz) c) életrajz vagy biográfia d) levél 24) Az önéletrajz sajátos fajtája, amelyben a szerző lelki életének, törekvéseinek, világfelfogásának – olykor az önostorozásig menően őszinte -, elmélkedő jellegű feltárása háttérbe szorítja az életút külső eseményeinek rögzítését, s amely így epikolírikus jelleget is nyer. a) útleírás b) hivatalos stílus c) vallomás (latin confessio 'bevallás, gyónás') d) napló 25) A második világháború után kibontakozó abszurd irodalom legnagyobb hatású műfaja; új szemléletű drámairodalmat és annak megfelelő színházi előadásokat teremtett. A lét teljes értelmetlenségét, céltalanságát tételező világkép hatja át, tudatosan az irracionalitásra törekszik. Anti-dráma, hiszen a dráma eredetileg a cselekvés műformája, itt viszont a szereplők tehetetlen lények, sorsuk a passzivitás, a vegetatív szintű lét, amelyből kitörni nem lehet. A kifejezhetőség is kérdésessé válik, a nyelv maga is „lefokozódik” (nincs sem kommunikáció, sem karakter). A kevés vegetáló szereplő, a cselekményhiány és a szegényes nyelv mellett a kopár színterek is fokozzák a szorongás és a bizonytalanság élményét. a) vallomás (latin confessio 'bevallás, gyónás') b) abszurd dráma c) karcolat (régebbi nevén karc, rajz) d) életrajz vagy biográfia 26) Epikolírikus műfaj, valóságos, néven nevezett személyhez írott verses levél, melyet változatos tartalom, hangnem, forma jellemez. a) óda b) útleírás c) episztola (görög episztolé 'küldemény' szóból) d) mítosz 27) Színjáték, melynek cselekménye mesés elemeket tartalmaz, szereplői mesealakok. a) riport b) mesejáték  c) episztola (görög episztolé 'küldemény' szóból) d) vallomás (latin confessio 'bevallás, gyónás') 28) Sajátos szóhasználat, kifejezéskészlet, mondatfűzés, szövegalkotás a) legenda (latin 'olvasandó, olvasásra szánt') b) óda c) stílusfajták d) novella (latin 'új, újdonság') 29) Írók, költők nemzedékeinek sora alakította, formálta, tökéletesítette. Jellemzői: a legváltozatosabb nyelvi eszközök felhasználása, a képszerűség, a képekben való gazdagság. a) monda b) meseregény c) szépirodalmi stílus d) mese 30) Jellegzetességeit a jogszabályok (törvények, utasítások, rendeletek stb.), a joggyakorlat és általában a hivatalos érintkezés, ügyintézés (a közélet) különböző területein fedezhetjük fel. Többnyire írásban használjuk éppen a szakszerűség, a biztonság, a félreérthetetlenség érdekében. A félreérthetetlen pontosság, a tömörség, a szakszerűség jellemzi. Ennek érdekében kerül minden érzelmi vagy hangulati elemet, szóhasználata precíz, sok benne a szakszó. Mondataiban feltűnő a világos szerkesztés, a jellegzetes kötőszóhasználat (valamint, illetőleg, továbbá, ha, úgy stb.). a) szépirodalmi stílus b) hivatalos stílus c) episztola (görög episztolé 'küldemény' szóból) d) humoreszk

Ranglista

Téma

Beállítások

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?