1) Halál! vén kapitány! horgonyt fel! itt az óra,/óh untat ez a táj! Halál! Fel! Utra már!(Baudelaire: Utazás). a) felkiáltás (lat. exclamatio) b) szarkazmus - Keserű, maró gúny. Olyan stíluseszköz, amely erőteljesebb kifejezésekkel él, sértő, bántó gúny, amely mindig túloz. c) irónia - A meggyőzés eszköze. Domináns eleme a kettősség, az ellentét. Valamely dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb. nem a valóságnak megfelelően nevez meg, hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond, s így azt tagadássá minősíti át. d) szinesztézia ('együttérzés, összeérzés') hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Kétféleképpen jöhet létre: hasonlósági és érintkezési képzettársításból. A hasonlósági képzettársításban valamilyen fizikai vagy hangulati hasonlóság van. 2) Mert szeretem, hőn szeretem, imádom/Gyalázatában is nemzetemet!/(Petőfi Sándor: Magyar vagyok);...a földnek lakossa/Lót-fut, könyökli egymást,és tapossa/Ad-vesz, civódik, káromol, kacag;/Por, sár megöl, megfojt a hagyma-szag;(Arany János: Vojtina ars poeticája); a) fokozás (lat. climax)-retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi. b) metafora (gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’ - Kép (trópus), a klasszikus retorika névátvitelre épülő szóképe.Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. c) megszólítás(lat. salutatio) - a beszélő a címzetthez fordul - általában felkiáltással, felszólítással-, s kifejezi vele való viszonyát, kapcsolatát. d) hasonlat (lat. similitudo) 3) A szónoki beszédekben, általában a nyilvános megszólalásokban: pl. „az előttem szóló...”, „indítványt teszek” stb. kifejezések. A névszó-ige szókapcsolat terjengőssé teheti a beszédet, ezért kerülni kell. Pl.; az indítványt teszek helyett az indítványozom vagy javaslom, a „meggondolás tárgyát képezi” helyett elég a meggondolandó, vagy az „eljárást eszközöl” helyett az eljár, intézkedik. Kossuth Lajos beszédeiben gyakoriak a „szegény hazánk”, „szegény Magyarország” kifejezések. a) állandósult szókapcsolat - Frazeológiai elemek; rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak. b) szállóige - Valamely irodalmi műből vett, ill, híres embertől származó gondolat, kijelentés; állandósult szókapcsolat.Stilisztikai értéke, előnye a tömörség, fordulatosság, ötletesség.Közhelyszerűvé válhat egy-egy adott helyzetben. c) szimbólum (gör. szümbolon) - Az újkori stilisztikában a képek (trópusok) egyike. Az allegóriához képest határozták meg: Az allegória egy előzetesen elgondolt fogalomhoz rendel hozzá képi formákat, a szimbólumalkotás során pedig a formáktól jutunk el a fogalomhoz. d) metafora (gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’ - Kép (trópus), a klasszikus retorika névátvitelre épülő szóképe.Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. 4) Hamlet: S mi volt szerepe? Polonius: Julius Caesar; megöltek a Capitoliumon; Brutus ölt meg./Hamlet: Na, ugyan brutális szerep volt tőle, megölni egy ily capitális borjút.(Shakespeare: Hamlet).Majd elfeledtem győri vitézségtek./Mikor emeltek már emlékszobort/A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?(Petőfi Sándor: A nép nevében) a) gúny - A stilisztikában a túlzással rokonítható fogalom. Valemely dolog, tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a valóságostól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig túlozva mutatja be. b) irónia - A meggyőzés eszköze. Domináns eleme a kettősség, az ellentét. Valamely dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb. nem a valóságnak megfelelően nevez meg, hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond, s így azt tagadássá minősíti át. c) szállóige - Valamely irodalmi műből vett, ill, híres embertől származó gondolat, kijelentés; állandósult szókapcsolat.Stilisztikai értéke, előnye a tömörség, fordulatosság, ötletesség.Közhelyszerűvé válhat egy-egy adott helyzetben. d) felkiáltás (lat. exclamatio) 5) És gyúltak bennem álmok és csaták,/hitek próbái, pörök, kritikák,/szedtem magamban okal, oktalan,/ami jött...(Szabó Lőrinc: A kíváncsiság). a) halmozás (lat. congeries) b) szimbólum (gör. szümbolon) - Az újkori stilisztikában a képek (trópusok) egyike. Az allegóriához képest határozták meg: Az allegória egy előzetesen elgondolt fogalomhoz rendel hozzá képi formákat, a szimbólumalkotás során pedig a formáktól jutunk el a fogalomhoz. c) allegória (gör. allegorein) ‘másról beszélni’ - Egyfajta jelképes ábrázolás; eszme vagy elvont fogalom megszemélyesítése vagy képben való ábrázolása adott jelrendszer elemeinek következetes felhasználásával. d) állandósult szókapcsolat - Frazeológiai elemek; rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak. 6) Szerelmem oly nagy, mint az óceán/S oly mély(Shakespeare: Romeo és Júlia); a) fokozás (lat. climax)-retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi. b) metonímia (gör.) 'névátvitel' - kép, amelyben egy adott szó - formájának és elsődleges jelentésének megváltozása nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik. c) hasonlat (lat. similitudo) d) szimbólum (gör. szümbolon) - Az újkori stilisztikában a képek (trópusok) egyike. Az allegóriához képest határozták meg: Az allegória egy előzetesen elgondolt fogalomhoz rendel hozzá képi formákat, a szimbólumalkotás során pedig a formáktól jutunk el a fogalomhoz. 7) Ennél nem szülhetett anya merészebbet,/Erős testtel biró sem termetesebbet,/Azt tudnád, hogy Márs jár, mikor látod őtet,/Sokszor szemeivel törököt kerget(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem). a) túlzás (hiperbola) - A tartalmi erősítés egyik fajtája (auxesis, hiperbola); a fogalmak, jelenségek valódi mértékének meghaladása. b) szarkazmus - Keserű, maró gúny. Olyan stíluseszköz, amely erőteljesebb kifejezésekkel él, sértő, bántó gúny, amely mindig túloz. c) irónia - A meggyőzés eszköze. Domináns eleme a kettősség, az ellentét. Valamely dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb. nem a valóságnak megfelelően nevez meg, hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond, s így azt tagadássá minősíti át. d) hasonlat (lat. similitudo) 8) Hamlet: Ki tehet arról, ha jó kedve van; hisz látja, mily vidor az anyám is, pedig az apám most halt meg, csak két órája. Ophelia: Dehogy: kétszer két hónapja is van már, fönség. Hamlet: Oly régen?Gyászolja hát az ördög! én cobolyköntöst csináltatok. Uramfia! Két hónapja, s még el sincs felejtve!Úgy hát megérjük, hogy valamely nagy embert fél évvel is túlél az emlékezete; csakhogy, Mária úgyse, templomot építsen ám, különben eszébe sem jut senkinek...(Shakespeare: Hamlet).Én is éltem...vagy nem élet/Születésen kezdeni,/És egynehány tized évet/Jól-rosszúl leküzdeni?(Arany János: Visszatekintés). a) hasonlat (lat. similitudo) b) irónia - A meggyőzés eszköze. Domináns eleme a kettősség, az ellentét. Valamely dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb. nem a valóságnak megfelelően nevez meg, hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond, s így azt tagadássá minősíti át. c) pátosz d) szarkazmus - Keserű, maró gúny. Olyan stíluseszköz, amely erőteljesebb kifejezésekkel él, sértő, bántó gúny, amely mindig túloz. 9) Ma hull a hó és álom hull a hóban...(Juhász Gyula: A végeken);Be kár az elmult ünnepekért,/az elszalasztott csókokért,/be kár mindenért...(Dsida Jenő: Kár mindenért);A tolakodó Gráciát ellöktem,/Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem...(Ady Endre: Hunn, új legenda);Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,/Ma már nem reszketek tekintetedre,/Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból...(Juhász Gyula: Anna örök) a) kicsinyítés - Valamely jelenség, dolog valóságos tartalmához képest kevesebbet mondás; a nagyítás ellentéte b) allegória (gör. allegorein) ‘másról beszélni’ - Egyfajta jelképes ábrázolás; eszme vagy elvont fogalom megszemélyesítése vagy képben való ábrázolása adott jelrendszer elemeinek következetes felhasználásával. c) ismétlés - A szövegben a szemantikai azonosság (ekvivalencia-viszony) egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohezívvé tétele. d) enjambement (fr.) 'átlépés, áthajlás, átkötés, tranzíció' - amikor az egyik verssorban kezdődő mondat tovább folytatódik a következő sorban, esetleg sorokban. 10)  A dialógus eszköze, pragmatikus alakzattá akkor válik, ha a beszédben sajátos funkciót kap. Kifejezhet érzelmet, lehet a pátosz eszköze, a gondolat menetének kiélezését szolgálhatja. Fajtái: érzelmet kifejező (interrogatio), szemrehányó (epiplexis), színlelt (kétkedés, dubitatio), tűnődő (kommunikáció, communicatio). a) kérdés b) alliteráció- Tágabb értelemben szókezdő hangok, szűkebb értelemben a szókezdő mássalhangzók feltűnő gyakoriságú ismétlődése. c) megszólítás(lat. salutatio) - a beszélő a címzetthez fordul - általában felkiáltással, felszólítással-, s kifejezi vele való viszonyát, kapcsolatát. d) pátosz 11) Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben(Arany János: Toldi) a) szállóige - Valamely irodalmi műből vett, ill, híres embertől származó gondolat, kijelentés; állandósult szókapcsolat.Stilisztikai értéke, előnye a tömörség, fordulatosság, ötletesség.Közhelyszerűvé válhat egy-egy adott helyzetben. b) túlzás (hiperbola) - A tartalmi erősítés egyik fajtája (auxesis, hiperbola); a fogalmak, jelenségek valódi mértékének meghaladása. c) ismétlés - A szövegben a szemantikai azonosság (ekvivalencia-viszony) egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohezívvé tétele. d) kicsinyítés - Valamely jelenség, dolog valóságos tartalmához képest kevesebbet mondás; a nagyítás ellentéte 12) Engedj zászlórúd! (Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd), a) felkiáltás (lat. exclamatio) b) megszólítás(lat. salutatio) - a beszélő a címzetthez fordul - általában felkiáltással, felszólítással-, s kifejezi vele való viszonyát, kapcsolatát. c) szarkazmus - Keserű, maró gúny. Olyan stíluseszköz, amely erőteljesebb kifejezésekkel él, sértő, bántó gúny, amely mindig túloz. d) ellentét - Két egymással ellentétes gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazása. A szövegösszefüggést strukturális szinten biztosító nyelvi megoldás. 13) Országok rongya! könyvtár a neved,(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban);...az érdek, tudniillik a személyes érdek melegsége parányi szikra nagy télben.(Kölcsey Ferenc: Szemere Pálhoz Pozsony, 1834. augusztus 2.);S a gazdag, tiszta érc, a híres akarat/párává lobban el az alkimista-üstben.(Baudelaire: Előhang).Járt vadászni farkasokra/Mint védője a keresztnek.(Arany János: Szibinyáni Jank);Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant(Arany János: Szondi két apródja)Léckatonáim sorban állnak már (Babits Mihály: A gazda bekeríti házát);Nosza sírni, kezd zokogni,/Sűrü záporkönnye folyván:/Liliomról pergő harmat,/Hulló vizgyöngy hattyú tollán(Arany János: Ágnes asszony). a) ismétlés - A szövegben a szemantikai azonosság (ekvivalencia-viszony) egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohezívvé tétele. b) fokozás (lat. climax)-retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi. c) metafora (gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’ - Kép (trópus), a klasszikus retorika névátvitelre épülő szóképe.Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. d) halmozás (lat. congeries)- A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egységek. 14) Holttestek között jár, mint kegyetlen halál.(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem);Kukoricza Jancsit célozza vasával(Petőfi Sándor: János vitéz);Elővett a zsebéből egy portorikót, s menet közben megropogtatta.(Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött);Jöjjön az udvar! apraja, nagyja.../Jöjjön elő Bárc, a falu, mind!(Arany János: Tetemre-hívás). a) metonímia (gör.) 'névátvitel' - kép, amelyben egy adott szó - formájának és elsődleges jelentésének megváltozása nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik. b) fokozás (lat. climax)-retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi. c) túlzás (hiperbola) - A tartalmi erősítés egyik fajtája (auxesis, hiperbola); a fogalmak, jelenségek valódi mértékének meghaladása. d) állandósult szókapcsolat - Frazeológiai elemek; rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak. 15) Tanulj dalt a zengő zivatartól,/Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl;/Fákat tép ki és hajókat tördel,/Életet fojt, vadat és embert öl.(Vörösmarty Mihály: A vén cigány);Füstösek, furcsák, búsak, bíborak...(Ady Endre: Párizsban járt az ősz);És Jónás akkor egy iszonyú átkot/kiáltva a királyra s udvarára/s az asszonyokra és a palotára/s a színészekre és a mímesekre/s az árusokra és a mívesekre/s az egész Ninivére mindenestül.../(Babits Mihály: Jónás könyve);És gyúltak bennem álmok és csaták,/hitek próbái, pörök, kritikák,/szedtem magamban okal, oktalan,/ami jött...(Szabó Lőrinc: A kíváncsiság). a) halmozás (lat. congeries)- A szavak, szószerkezetek, mondatok olyan ismétlése, amelyben eltérő hangalakú és egymást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást; lehetnek azonos mondatrészek, alá- és mellérendelő viszonyban álló nyelvi egységek. b) állandósult szókapcsolat - Frazeológiai elemek; rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak. c) hasonlat (lat. similitudo) d) túlzás (hiperbola) - A tartalmi erősítés egyik fajtája (auxesis, hiperbola); a fogalmak, jelenségek valódi mértékének meghaladása. 16) Retorikai, stilisztikai kifejezésmód, amely szélsőséges jelentésű szavakkal, ellentétekkel, halmozással, fokozással érzékelteti a szerző (vagy a szereplő) elkötelezettségét tárgya iránt. Pl. a szülőföld iránti rajongás Petőfi Sándor: Úti levelek c. írásaiban. a) pátosz b) metonímia (gör.) 'névátvitel' - kép, amelyben egy adott szó - formájának és elsődleges jelentésének megváltozása nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik. c) felkiáltás (lat. exclamatio) d) alliteráció- Tágabb értelemben szókezdő hangok, szűkebb értelemben a szókezdő mássalhangzók feltűnő gyakoriságú ismétlődése. 17) A tett halála az okoskodás.(Madách Imre: Az ember tragédiája). a) szállóige - Valamely irodalmi műből vett, ill, híres embertől származó gondolat, kijelentés; állandósult szókapcsolat.Stilisztikai értéke, előnye a tömörség, fordulatosság, ötletesség.Közhelyszerűvé válhat egy-egy adott helyzetben. b) metafora (gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’ - Kép (trópus), a klasszikus retorika névátvitelre épülő szóképe.Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. c) ellentét - Két egymással ellentétes gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazása. A szövegösszefüggést strukturális szinten biztosító nyelvi megoldás. d) szinesztézia ('együttérzés, összeérzés') hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Kétféleképpen jöhet létre: hasonlósági és érintkezési képzettársításból. A hasonlósági képzettársításban valamilyen fizikai vagy hangulati hasonlóság van. 18) Bíbor palástban jött Keletről/A rímek ősi hajnalán./Jött boros kedvvel, paripásan,/Zeneszerszámmal, dalosan/És mellém ült le ős Kaján(Ady Endre: Az ős Kaján). a) alliteráció- Tágabb értelemben szókezdő hangok, szűkebb értelemben a szókezdő mássalhangzók feltűnő gyakoriságú ismétlődése. b) kérdés c) szimbólum (gör. szümbolon) - Az újkori stilisztikában a képek (trópusok) egyike. Az allegóriához képest határozták meg: Az allegória egy előzetesen elgondolt fogalomhoz rendel hozzá képi formákat, a szimbólumalkotás során pedig a formáktól jutunk el a fogalomhoz. d) felkiáltás (lat. exclamatio) 19) A barna gondok, szélvész, háború,/Villám, s hideg fény voltak táborom.(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde);...lila dalra kelt/Egy nyakkendő(Tóth Árpád: Körúti hajnal);Sűrű csönd ropog a havas mezőben.(József Attila: Holt vidék). a) szinesztézia ('együttérzés, összeérzés') hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Kétféleképpen jöhet létre: hasonlósági és érintkezési képzettársításból. A hasonlósági képzettársításban valamilyen fizikai vagy hangulati hasonlóság van. b) ismétlés - A szövegben a szemantikai azonosság (ekvivalencia-viszony) egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohezívvé tétele. c) halmozás (lat. congeries) d) állandósult szókapcsolat - Frazeológiai elemek; rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak. 20) Ős patkány terjeszt kórt miközöttünk,/a meg nem gondolt gondolat,/belezabál, amit kifőztünk,/s nem emberből emberbe szalad./Miatta nem tudja a részeg,/ha kedvét pezsgőbe öli,/hogy iszonyodó kis szegények/üres levesét hörpöli.(József Attila: Ős patkány terjeszt kórt...)Az óra lüktet lassú percegéssel,/Kimérve a megmérhetetlen időt;/Ébren a honfigond virrasztva mécsel,/Homlokra összébb gyűjti a redőt./Vajúdni meddig tart még e világnak?/Sors! óraműved oly irtóztató:/Hallom kerekid, amint egybevágnak:/De nincs azokhoz számlap, mutató.(Arany János: Magányban)Egy-egy központi allegóriára épül Tompa Mihály: A madár fiaihoz , Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger , Vajda János: Virrasztók , Baudelaire: Az albatrosz című verse. a) halmozás (lat. congeries) b) ismétlés - A szövegben a szemantikai azonosság (ekvivalencia-viszony) egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohezívvé tétele. c) állandósult szókapcsolat - Frazeológiai elemek; rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. Lehetnek szószerkezetek vagy mondatok. Az állandósult szókapcsolatok fajtái: a szólás, a szóláshasonlat, a közmondás, a szállóige. Képszerűségük révén hatnak. d) allegória (gör. allegorein) ‘másról beszélni’ - Egyfajta jelképes ábrázolás; eszme vagy elvont fogalom megszemélyesítése vagy képben való ábrázolása adott jelrendszer elemeinek következetes felhasználásával. 21) Keservesen kínzatol/Vas szegekkel veretel (Ómagyar Mária-siralom);A vadak, farkasok űlnek szenderedve,/Barlangjában belől bömböl a mord medve.(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve). a) hasonlat (lat. similitudo) b) alliteráció- Tágabb értelemben szókezdő hangok, szűkebb értelemben a szókezdő mássalhangzók feltűnő gyakoriságú ismétlődése. c) ellentét - Két egymással ellentétes gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazása. A szövegösszefüggést strukturális szinten biztosító nyelvi megoldás. d) felkiáltás (lat. exclamatio) 22) Maradj Homér fénydús egeddel.../Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel.(Arany János: Ősszel);Tízezer út zuhog ki belőlem/Tízezer út suhan össze bennem(Szabó Lőrinc: Mind-egy);Nyugat csapatjának keleti zászlója(Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz); a) ellentét - Két egymással ellentétes gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazása. A szövegösszefüggést strukturális szinten biztosító nyelvi megoldás. b) szinesztézia ('együttérzés, összeérzés') hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Kétféleképpen jöhet létre: hasonlósági és érintkezési képzettársításból. A hasonlósági képzettársításban valamilyen fizikai vagy hangulati hasonlóság van. c) ismétlés - A szövegben a szemantikai azonosság (ekvivalencia-viszony) egyértelmű, nyilvánvaló jele. Szerepe lehet a kiemelés, összefoglalás, a téma fenntartása, a szöveg kohezívvé tétele. d) gúny - A stilisztikában a túlzással rokonítható fogalom. Valemely dolog, tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a valóságostól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig túlozva mutatja be. 23) Számtalan csoda van, de az /embernél jelesebb csoda nincs.(Szophoklész: Antigoné);A Szép: igaz s az Igaz: szép!/- sose/áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!(John Keats: Óda egy görög vázához);Jöjj, nézd ezt a heget a mellen. Érzed/a puha csomók rózsakoszorúját? (Gottfried Benn: Férj és feleség átmegy a rákbarakkon). a) metonímia (gör.) 'névátvitel' - kép, amelyben egy adott szó - formájának és elsődleges jelentésének megváltozása nélkül - egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik. b) enjambement (fr.) 'átlépés, áthajlás, átkötés, tranzíció' - amikor az egyik verssorban kezdődő mondat tovább folytatódik a következő sorban, esetleg sorokban. c) kicsinyítés - Valamely jelenség, dolog valóságos tartalmához képest kevesebbet mondás; a nagyítás ellentéte d) szállóige - Valamely irodalmi műből vett, ill, híres embertől származó gondolat, kijelentés; állandósult szókapcsolat.Stilisztikai értéke, előnye a tömörség, fordulatosság, ötletesség.Közhelyszerűvé válhat egy-egy adott helyzetben. 24) Mit ugattok, mit haraptok/Engemet, hitvány ebek!/Torkotokba, hogy megfúltok/Oly kemény koncot vetek.(Petőfi Sándor: A természet vadvirága). a) gúny - A stilisztikában a túlzással rokonítható fogalom. Valemely dolog, tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a valóságostól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig túlozva mutatja be. b) szarkazmus - Keserű, maró gúny. Olyan stíluseszköz, amely erőteljesebb kifejezésekkel él, sértő, bántó gúny, amely mindig túloz. c) hasonlat (lat. similitudo) d) metafora (gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’ - Kép (trópus), a klasszikus retorika névátvitelre épülő szóképe.Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján.

Retorikai - stilisztikai alakzatok

szerző:
Beágyazás

Ranglista

Vizuális stílus

Beállítások

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?