1) A Szőnyi-szigetek kialakulása az 1800-as évek közepére tehető. A XIX. század második fele előtti időkből származó térképek egyike sem ábrázolja a szigetet, azonban a szemközti partnál hajómalmokat jelöltek. Ez arra enged következtetni, hogy azért volt érdemes oda malmokat telepíteni, mert ott húzódhatott a sodorvonal, így a sziget helye zátonyképződésre alkalmas lehetett.Hány sziget található Szőny mellett? a) 7 b) 2 c) 5 2) Az első térkép, amelyen a sziget már megtalálható 1:25.000 méretarányban készült III. katonai felmérés térképe. Itt is csupán egy nagyobb méretű, összefüggő zátonyt ábrázoltak a Duna jobb partjánál. Melyik időszakban készült a térkép? a) 1872-1884 között b) 1798 c) 1970 3) A Szőnyi-szigetcsoport a Duna 1763,8 és 1762,6 folyamkilométere között helyezkedik el, Komárom város Szőny nevű városrészétől északkeletre. Megközelíteni a Szőny vasúti megállótól ajánlott. A Szőnyi-szigetek a dunai szigetek közül a kisebbek közé tartoznak. Természetvédelmi szempontból része a Natura 2000 területek dunai láncolatának, a Duna és ártere (HUDI20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez tartozik. A szigetek együttes alapterülete megközelítően:   a) 15 hektár b) 25 hektár c) 75 hektár 4) A szigetek vegetációja alapvetően megőrizte a hajdani természetes ártéri erdők jellegét, rajta száz évnél is idősebb egyedekkel a puhafás ligeterdők fajai jellemzők. A Szőnyi-szigeteket alacsony tengerszint feletti magasságukból adódóan minden évben teljesen elborítják az árvizek, így csak a tartósabb vízborítottságot is elviselni képes növényzet képes megélni tartósan. Igaz –e az állítás, hogy: „A sziget magasabb részein a feketenyár ligeterdő (Carduo crispi - Populetum nigrae) jellemző, illetve fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), azonban fragmentumokban előfordulnak fehérnyár ligeterdei foltok is (Senecioni sarracenici - Populetum albae).” a) Igaz b) Hamis 5) A terület élővilága, így az előforduló madarak is az ártéri területekre jellemző fajokból tevődnek össze, kiegészítve azokkal a fajokkal, amelyek főként költési időszakban nagyfokú zavartalanságot igényelnek. Ez utóbbit a szigetek, mint elszeparált élőhelyek tudják biztosítani. Az ártéri erdők leggyakoribb ragadozó madara, mely decembertől hallatja jellegzetes hangját a: a) macskabagoly (Strix aluco) b) kutyabagoly (Strix feluco) 6) Annak, aki valóban szép helyszínen szeretne barangolni, ajánljuk, hogy látogassa meg a dél-komáromi Szőnyért Cselekvők Közössége (SzőCsKe) által kialakított a Forró szigeteki tanösvényt. Kiindulópontja a Kállay Ödön parknál van. A tanösvény tulajdonképpen a Duna régi medrének nyomvonalán halad, így nagyon szépen megfigyelhetőek a feltöltődés egyes szakaszai. Három különböző részre lehet osztani a tanösvényt, a Forró-sziget mocsaras ágára, a horgásztó körüli területre és a sziget-csúcsra, ahol egy lapos kaszáló található. Bőven akad látnivaló, megfigyelhetőek itt a rókák, az őzek, a vaddisznók nyomai, rengeteg a madár, például függő cinegék, de vannak vízisiklók, vidrák, óriás szitakötők is.A terület egy részét tavasszal és nyáron melyik virág borítja? a) rózsa b) nőszirom

Mit tudsz Komárom természeti érdekességeiről? A Szőnyi szigetek története

by
Embed

Leaderboard

Theme

Options

Switch template

Interactives

Restore auto-saved: ?