A kulturális fogyasztás vizsgálatánál kinek az adataira hivatkozik a tananyag?, David Riesman, Hannah Arendt, Hunyadi Zsuzsa, Abraham Maslow, Miért alkalmas a kulturális fogyasztás a társadalmi rétegződés vizsgálatára?, Mert vizsgálható a kulturális tevékenység, annak gyakorisága és az egyén társadalmi háttere, Mert csak a jövedelmet vizsgálja, Mert kizárólag az iskolai végzettséget mutatja, Mert kizárólag az életkort méri, Milyen jellemzők kapcsolódtak a Kádár-rendszer kulturális szférájához a tananyag szerint?, Kizárólag magánintézmények működése, Teljesen szabad piaci működés, A kulturális intézmények teljes megszüntetése, Politikai szelektálás és vezetőségi kontroll, Mi történt a kulturális szektorral a rendszerváltás után a tananyag szerint?, Megszűntek a területi különbségek, Jelentős forráskivonás történt, A könyvkiadás teljesen megszűnt, Minden kulturális intézmény állami finanszírozása megmaradt, Mi lett a kulturális intézmények egy részének következménye a rendszerváltás utáni forráskivonás miatt?, A kulturális intézmények számának kötelező növelése, Teljes államosítás, A belépők ingyenessé tétele, Leépítések és összevonások, Milyen változás történt a mozik területén a rendszerváltás után?, Csak szabadtéri mozik működtek tovább, Megszűntek egyes mozik, miközben multiplex-hálózat épült ki, A mozik kizárólag állami intézményekké váltak, Minden mozi megszűnt, Milyen alapon kezdett működni a könyvkiadás a rendszerváltás után?, Katonai alapokon, Közvetlenül a háztartások irányításával, Piaci alapokon, Kizárólag vallási alapon, Milyen irányú kulturális változást emel ki a tananyag a rendszerváltás után?, Elmozdulást a tömegkultúra irányába, A népi kultúra teljes megszűnését, A kulturális fogyasztás megszűnését, A magaskultúra kizárólagossá válását, Hogyan befolyásolhatják az árak a kulturális fogyasztást?, Minden társadalmi csoport fogyasztását teljesen azonosítják, Szelektálhatják a látogatókat, Csak a kulturális intézmények dolgozóira hatnak, Megszüntetik a kulturális különbségeket, Mi jellemzőhet a kistelepülések kulturális intézményi hálózatára a tananyag szerint?, Több országos múzeum működik minden településen, Minden kulturális intézmény megszűnik, Csak multiplex mozik működnek, A művelődési házra szűkülhet, Miért van az olvasásnak egyszerre egyéni és társadalmi jellege?, Mert egyéni tevékenység, de kollektív tudást és normákat is közvetít, Mert csak iskolai keretek között történhet, Mert csak szórakozást jelent, Mert kizárólag közösségben végezhető, Milyen hatással lehet az olvasásra a tananyag szerint?, Kizárólag a sportteljesítményt befolyásolja, Nincs társadalmi vagy egyéni hatása, Hatással lehet a viselkedési mintákra és a gondolkodásra, Csak a szókincset változtatja, Milyen pszichológiai folyamat is létrejöhet olvasás közben?, Csak utánzás, Csak versengés, Pszichológiai részvétel és azonosulás, Csak csoportképzés, Melyik képességeket fejlesztheti az olvasás a tananyag szerint?, Csak matematikai számolást, Csak gyorsaságot, Kizárólag fizikai erőt, Koncentrációt, logikát és képzelőerőt, Miért tekinti a tananyag az olvasást fontos kulturális befektetésnek?, Mert az olvasás megszünteti a társadalmi különbségeket, Mert az olvasás a kulturális tőke egyik nyereséges befektetése lehet, Mert az olvasás kizárólag pénzügyi tőkét növel, Mert minden olvasó magas státuszú lesz, A tananyag szerint hogyan alakult a magyar társadalom olvasási gyakorlata?, Az olvasás súlya és szerepe csökken, Az olvasás teljesen változatlan, Az olvasás kizárólag a fiatalok körében növekszik, Az olvasás folyamatosan növekszik, A tananyag szerint a magyar társadalom körülbelül mekkora része nem olvas el évente egyetlen könyvet sem?, Körülbelül 10%, Körülbelül 90%, Körülbelül a fele, Körülbelül 25%, A tananyag szerint kik között található különösen sok nem olvasó?, Falun élők és alacsony iskolai végzettségűek, Csak kulturális intézmények dolgozói, Csak nagyvárosi értelmiségiek, Csak egyetemi hallgatók, A tananyag szerint körülbelül mekkora arányban vannak a rendszeres olvasók?, 60–70%, 1–2%, 30–40%, 10–15%, Az 1999/2000-es időmérleg-vizsgálat szerint mennyi volt a napi átlagos olvasási idő?, 60 perc, 23 perc, 5 perc, 120 perc, Hogyan hat az internet és az e-book az olvasási szokásokra?, Teljesen megszünteti az olvasást, Nincs hatása az olvasásra, Átalakítja az olvasási szokásokat és a fogyasztás módját, Csak a könyvkiadók működésére hat, Mely tényezők befolyásolhatják az olvasói ízlést?, Személyiség, család, neveltetés, iskola és társadalmi környezet, Kizárólag a lakóhely, Kizárólag az életkor, Kizárólag a jövedelem, Mely két magyar kutatót említi a tananyag az olvasói ízlés vizsgálatánál?, Friedman és Szalai Sándor, Peter Burke és Peterson, Max Weber és Robert Malthus, Gereben Ferenc és Nagy Attila, Melyik változás jellemzi a tananyag szerint az olvasott könyvek típusainak átalakulását?, Teljesen eltűnik az ismeretközlő irodalom, Egyre kevesebb a klasszikus szépirodalom, Csökken a bestseller alsó kategóriája, Egyre több a XIX. századi romantika, Melyik állítás felel meg a tananyagban szereplő 2005-ös egyetemista/főiskolás vizsgálatnak?, A vizsgálat kizárólag tankönyvekről szólt, A legtöbben kizárólag klasszikusokat neveztek meg, Senki nem tudott könyvcímet mondani, Az utolsó olvasott könyv vizsgálatában Robin Cook „nyert”, Melyik NEM tartozik a művészetszociológia tananyagban felsorolt főbb ágai közé?, Demográfiai szociológia, Filmszociológia, Zeneszociológia, Irodalomszociológia, Mely területeket vizsgálhatja a művészetszociológia?, Csak a múzeumok építészetét, Csak a művészek jövedelmét, Művészeket, közönséget, műalkotásokat és intézményeket, Csak a műalkotások árát, Mit hangsúlyoz Bourdieu művészetszociológiája a művészet társadalmi hátterével kapcsolatban?, A művészet kizárólag gazdasági tevékenység, A művészethez történetileg szorosan kapcsolódnak a társadalmi egyenlőtlenségek, A művészet mindig mindenki számára azonos módon hozzáférhető, A művészet teljesen független a társadalomtól, Történetileg mely társadalmi csoporthoz kapcsolódott szorosan a művészet a tananyag szerint?, Kizárólag parasztsághoz, Arisztokráciához, Kizárólag gyermekekhez, Kizárólag munkássághoz, Mire van szükség Bourdieu szerint a műalkotások megfelelő megértéséhez?, Kizárólag művészi tehetségre, Kizárólag múzeumi belépőre, Bizonyos kulturális kódokra, Kizárólag magas jövedelemre, Hogyan nevezi Bourdieu a műalkotások kulturális kódok segítségével történő megértését?, Mobilitásnak, Individualizációnak, Demográfiai átmenetnek, Dekódolásnak, illetve desifrírozásnak, Mi történhet akkor, ha hiányoznak a műalkotás megértéséhez szükséges kulturális kódok?, A műalkotást félreértelmezhetik, A műalkotás elveszíti fizikai formáját, A befogadó biztosan magasabb státuszú lesz, A műalkotás automatikusan értékesebbé válik, Hogyan fejleszthető a műalkotások dekódolásának képessége?, Neveléssel és iskolával is fejleszthető, Csak örökléssel fejleszthető, Egyáltalán nem fejleszthető, Csak magas jövedelemmel fejleszthető, Mit vizsgálhat a művészetszociológia a közönség szempontjából?, Csak a közönség életkorát, Csak a belépőjegyek árát, Kik fogyasztják a művészetet és hogyan fogadják be, Csak a művészek számát, Mit vizsgálhat a művészet és politika kapcsolatával kapcsolatban a művészetszociológia?, Csak a művészek választási részvételét, A művészet és a politika társadalmi kapcsolatát, Csak a múzeumok költségvetését, Csak a politikusok magánéletét, Melyik adatforrás lehet a demográfia fontos forrása a tananyag szerint?, Csak reklámok, Csak szépirodalmi művek, Csak művészeti katalógusok, Mikrocenzus, Mi a demográfiai átmenet kiinduló helyzete?, Magas születési és magas halálozási arány, Alacsony születési és alacsony halálozási arány, Magas születési és alacsony halálozási arány, Alacsony születési és magas halálozási arány, Mi csökken először a demográfiai átmenet modernizációs folyamatában?, A születési arány, A halálozás, A házasságkötések száma, A népsűrűség, Mit említ a tananyag a demográfiai átmenet 5. szakaszaként?, Magas termékenységet, Magas halandóságot, Népességfogyást, Népességrobbanást, Mely tényezők befolyásolhatják a termékenységet?, Kizárólag a lakóhely, Kizárólag az időjárás, Kizárólag a biológiai tényezők, A nők helyzete, a munkaerőpiac, a normák, az intézményi segítségek és az anyagi helyzet, Mit mér a korspecifikus halálozási arányszám?, A halálozást meghatározott életkori csoportok szerint vizsgálja, A születési arányszámot, A házasságkötések számát, A migrációt, Miért fontos figyelembe venni a korstruktúrát a nyers halálozási arányszám összehasonlításakor?, Mert a korstruktúra csak a termékenységet befolyásolja, Mert a korstruktúra kizárólag a migrációt határozza meg, Mert a nyers halálozási arányszámot a népesség korstruktúrája is befolyásolja, Mert a korstruktúra nincs kapcsolatban a halálozással, Melyik két mutatót emeli ki a tananyag a csecsemő- és anyai halandóság mellett a halálozás vizsgálatánál?, Iskolai és foglalkozási arányszámot, Nyers és korspecifikus halálozási arányszámot, Termékenységi és migrációs arányszámot, Házassági és válási arányszámot, Milyen hosszú távú trendet mutat a tananyag a magyar várható élettartam esetében?, Teljes változatlanságot, Csak a férfiak élettartamának növekedését, Folyamatos és jelentős csökkenést, Jelentős élettartam-növekedést, A tananyag szerint hogyan viszonyul egymáshoz a nők és a férfiak születéskor várható élettartama?, A tananyag szerint nincs különbség, Mindig teljesen azonos, A nők várható élettartama magasabb, A férfiaké minden időszakban magasabb, Mit mutat a házasságkötési arányszám?, A házasságkötések gyakoriságát, A migráció nagyságát, A válások időtartamát, A születések számát, Mely három folyamat együtt alakítja a népességszámot a tananyag összefüggése szerint?, Fogyasztás + szabadidő + kultúra, Születések + halálozások + migráció, Munka + sport + táplálkozás, Házasság + válás + iskolázottság, Friedman szerint melyik tartozik a szabadidő szférái közé?, Csak tanulás, Csak alvás, Csak munka, Szórakozás, kultúra és sport, Miért válhat a szabadidő a társadalmi rétegződés egyik területévé?, Mert a szabadidőnek nincs társadalmi jelentősége, Mert mindenkinek teljesen azonos mennyiségű szabadideje van, Mert az emberek eltérően rendelkeznek szabadidővel, és eltérően férnek hozzá bizonyos tevékenységekhez, Mert a szabadidő kizárólag jövedelmi mutató, Milyen területekre hathat az információs technológia a szabadidővel kapcsolatban?, Kizárólag a lakóhelyre, Szabadidős tevékenységekre, médiafogyasztásra, kapcsolattartásra, kultúrafogyasztásra és időfelhasználásra, Kizárólag a családi állapotra, Kizárólag a munkabérre

Extra

โดย
สั่งพิมพ์
ฝัง

ลีดเดอร์บอร์ด

สไตล์ภาพ

ตัวเลือก

AI Enhanced: กิจกรรมนี้มีเนื้อหาที่สร้างโดย AI ศึกษาเพิ่มเติม

สลับแม่แบบ

คืนค่าการบันทึกอัตโนมัติ: ใช่ไหม