Új Vizeken járok: Minden percben új, félelmetes az Élet, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Hajtson szentlélek vagy korcsma gőze, Új horizonok lebegnek elébed, Góg és Magóg fia vagyok én...: Hiába döngetek kaput, falat, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Ne halljam az élet új dalait, S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Héja-nász az avaron: Vijjogva, sírva, kergetőzve, Valahol az Őszben megállunk, Egymás husába beletépünk, Felborzolt tollal, szerelmesen, A Sion-hegy alatt: Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, S harangozott, harangozott, Halotti zsoltár. S én ülök, Lámpás volt reszkető kezében, Kocsi-út az éjszakában: Milyen csonka ma a Hold, Minden Egész eltörött, Minden szerelem darabokban, Emlékezés egy nyár-éjszakára: Az Égből dühödt angyal dobolt, Legalább száz csillag lehullott, Csörtettek bátran a senkik, S meglapult az igaz ember, S Isten-várón emlékezem, Őrizem a szemed: Világok pusztulásán, Nem tudom, miért meddig , S várok riadtan veled, Már vénülő kezemmel,

Ady - versmozaikok

โดย
ฝัง

ลีดเดอร์บอร์ด

สไตล์ภาพ

ตัวเลือก

สลับแม่แบบ

คืนค่าการบันทึกอัตโนมัติ: ใช่ไหม