1) Azt jelenti, hogy a társadalom egyes tagjai vagy csoportjai csak meghatározott fajtájú munkát végeznek. a) Nemzetközi munkamegosztás b) Specializáció (szakosodás) c) Kooperáció d) Munkamegosztás 2) A munkamegosztás alapján elkülönült szereplők között együttműködés alakul ki, pl.: egy könyv elkészítéséhez szükség van az erdőgazdasági, a faipari, a nyomdaipari és az írói tevékenységre a) Természetes munkamegosztás b) Barterügyletek c) Munkamegosztás d) Kooperáció 3) A munkamegosztás minőségi foka, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság minden szereplője a legelőnyösebb módon használhassa ki a szakképzettségéből, szakmai tapasztalataiból származó előnyöket. a) Csere b) Elosztás c) Társadalmi munkamegosztás d) Specializáció (szakosodás) 4) Az egyes munkafajták nemek, illetve életkor szerint különülnek el, pl.: az ősközösségi társadalomban a férfiak vadászattal, halászattal foglalkoztak, a nők gyümölcsöt és bogyókat gyűjtöttek. a) Természetes munkamegosztás b) Társadalmi munkamegosztás c) Munkamegosztás d) A társadalmi munkamegosztás végső következménye 5) Az eltérő éghajlati és természeti adottságok miatt jött létre, pl.: hegyvidéken elsősorban állattenyésztéssel, az alföldön növénytermesztéssel foglalkoznak. a) Társadalmi munkamegosztás b) Földrajzi munkamegosztás c) Munkamegosztás d) Nemzetközi munkamegosztás 6) A munkafajták olyan elkülönítését jeleni, amikor a gazdasági szereplők különböző tevékenységek végzésére szakosodtak, pl.: a földművelő és állattenyésztő társadalmak, a kézművesség külön vált a mezőgazdaságtól és már nem csak saját maguk számára, hanem mások számára, eladásra is termeltek, a kereskedelem, amely a cserét váltotta fel.  a) Munkamegosztás b) Földrajzi munkamegosztás c) Természetes munkamegosztás d) Társadalmi munkamegosztás 7) a nemzetgazdaság különböző ágakra: iparra, mezőgazdaságra, kereskedelemre és egyéb szolgáltatásokra tagolódik. a) Nemzetközi munkamegosztás b) Specializáció (szakosodás) c) A társadalmi munkamegosztás végső következménye d) Földrajzi munkamegosztás 8) A különböző országok közötti munkamegosztást jelenti. a) Természetes munkamegosztás b) Barterügyletek c) Nemzetközi munkamegosztás d) Munkamegosztás 9) KözgaA gazdasági javakból az egyének és a társadalmi csoportok milyen formában (kamat, profit, munkabér, járadék) és milyen arányban részesednek. a) Társadalmi munkamegosztás b) Elosztás c) Barterügyletek d) Csere 10) A különböző foglalkozású emberek, gazdálkodó szervezetek tevékenységük eredményét kicserélik egymással. a) Csere b) Barterügyletek c) Természetes munkamegosztás d) Munkamegosztás 11) A termelő a cserében a saját maga által előállított javakat is felkínálhatja mint ellenszolgáltatást, pl.: az autógyártásban sok vállalat készít részegységeket az autókhoz úgy, hogy más alkatrészeket vagy kész autókat kap munkájáért cserébe. a) Nemzetközi munkamegosztás b) Elosztás c) Társadalmi munkamegosztás d) Barterügyletek 12) Azok erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel. a) Termelési tényezők b) Beruházást befolyásoló tényezők c) Gazdasági tényezők d) Infrastruktúra 13) Termelési tényezők a) gazdasági tényezők, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozás b) munka, természeti tényezők, tőke tényezők, vállalkozás c) munka, természeti tényezők, tőkejavak, háztartások d) munka, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozás 14) A (a munkaerő kifejezése), az ember szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenysége során felhasznál. a) gazdaság b) munka c) javak d) szükséglet 15) Természeti kincsek (pl.: földterület, erdők, vizek, bányakincsek), amelyeket az ember természetes formában használ fel termelési célokra. a) gazdasági tényezők b) munkamegosztás c) javak d) természeti tényezők 16) Termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, anyagok, amelyeket a termelési folyamatban használnak fel. a) gazdasági javak b) anyagi javak c) tőkejavak d) ne anyagi javak 17) Mint termelési tényező, abban különbözik a közönséges munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt megszervezni, működtetni, irányítani. a) gazdasági tevékenység b) vállalkozói tevékenység c) szolgáltatói tevékenység d) munkavállalói tevékenység 18) A termelés szüntelen megismétlődése, körforgása. a) termelés b) fogyazstás c) elosztás d) újratermelés 19) Amikor a termelés terjedelme a korábbi időszakhoz képest kisebb, tehát kevesebb az előállított anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. a) egyszerű újratermelés b) bővített újratermelés c) szűkített újratermelés d) normál termelés 20) A termelés ugyanolyan szinten valósul meg, mint korábban, azaz ugyanannyi a létrehozott javak és szolgáltatások tömege. a) szűkített újratermelés b) egyszerű újratermelés c) bővített újratermelés d) normál termelés 21) A termelés a korábbi időszakhoz képest nagyobb mértékű, az anyagi javaknak és szolgáltatásoknak nagyobb mennyiségét, szélesebb választékát hozzák létre. a) szűkített újratermelés b) egyszerű újratermelés c) bővített újratermelés d) normál termelés 22) Termeléssel, az elosztással, a forgalommal és a fogyasztással kapcsolatos műveletek céltudatos megszervezésére, a rendelkezésre álló gazdasági javak és a munkaerő ésszerű felhasználására irányuló tevékenység. a) gazdálkodás b) termelés c) elosztás d) csere 23) Amikor a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legnagyobb (maximális) teljesítményt (eredményt) akarjuk elérni, a) minimum elv b) maximum elv 24) Amikor egy bizonyos teljesítmény (eredmény) létrehozása a lehető legkisebb (minimális) eszközfelhasználással történik, a) minimum elv b) maximum elv 25) Melyik elv érvényesül? 1000 m szövetből, adott szabásminta alapján, hogyan szabható ki a legtöbb nadrág. a) minimum elv b) maximum elv c) mindkettő 26) Melyik elv érvényesül? Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy hogyan lehet 1500 rekesz üdítőt a legkevesebb benzinfelhasználással kiszállítani a boltokba. a) minimum elv b) maximum elv c) mindkettő 27) Melyik elv érvényesül? Úgy szabjuk ki a nadrágokat, hogy minimális hulladék keletkezzen. a) minimum elv b) maximum elv c) mindkettő 28) IGAZ vagy HAMIS? Az elosztás nemcsak a természeti erőforrásokra, hanem a gazdasági javakra is vonatkozik. a) IGAZ b) HAMIS 29) IGAZ vagy HAMIS? A nemzetek közötti csere lebonyolítása NEM szolgálja a külkereskedelmet. a) IGAZ b) HAMIS 30) Az árucserék összessége. a) beszerzés b) csere c) külkereskedelem d) áruforgalom

Szakmai_vizsga_3

بواسطة
تضمين

لوحة الصدارة

النمط البصري

الخيارات

تبديل القالب

استعادة الحفظ التلقائي: ؟