Melyik állítás igaz az alábbiak közül?, A szórás a variancia négyzetgyöke., A variancia lehet negatív, a szórás nem., A szórás mindig kisebb, mint a variancia., A szórás mindig kisebb, mint a várható érték., Melyik eloszlás alapján számolhatók a valószínűségek visszatevés nélküli mintavételezésnél? Válasszon ki egyet:, normális, hipergeometrikus, khi-négyzet, Poisson, binomiális, Melyik esetben folytonos mindkét nevezetes eloszlás? Válasszon ki egyet:, khi-négyzet, hipergeometrikus, Poisson, F, normális, binomiális, t, khi-négyzet, Mit állíthatunk 0,05-os szignifikanciaszint mellett, ha egy F-próba p-értéke (megfigyelt szignifikanciaszintje) 0,16?, Az eloszlás a nullhipotézisben feltételezettnek tekinthető., A két alapsokaság szórása szignifikánsan különbözik., A két alapsokaság várható értéke szignifikánsan különbözik., A két alapsokaság szórása nem különbözik szignifikánsan., A két alapsokaság várható értéke nem különbözik szignifikánsan., Milyen próbával vizsgálható egy normális eloszlású alapsokaság szórására vonatkozó hipotézis?, khínégyzet próbával, t-próbával, exponenciális próbával, u-próbával, F-próbával, Mi egy statisztikai hipotézis?, Egy kérdés a mintá(k)ról., Egy állítás a mintá(k) valamely paraméteréről., Egy kérdés a populáció(k)ról, más néven alapsokaság(ok)ról., Egy állítás a populáció(k)ról, más néven alapsokaság(ok)ról., Egy állítás a mintá(k)ról., Melyik állítás NEM igaz?, Az illeszkedésvizsgálati khi-négyzet próba megbízhatóságának feltétele, hogy a várt gyakoriság minden osztályban legalább 5 legyen., Az illeszkedésvizsgálati khi-négyzet próba megbízhatóságának feltétele, hogy a megfigyelt gyakoriság minden osztályban legalább 5 legyen., Az illeszkedésvizsgálati khi-négyzet próbával a normális eloszláshoz való illeszkedés is tesztelhető., Az illeszkedésvizsgálati khi-négyzet próba a nemparaméteres próbák közé tartozik., Az illeszkedésvizsgálati khi-négyzet próba a megfigyelt és a várt gyakoriságok összehasonlításán alapul., A függetlenségvizsgálati khi-négyzet próba elvégzéséhez szükséges kontingenciatáblázat ... Válasszon ki egyet:, mindig négyzet alakú táblázat., egy kétdimenziós gyakoriságtáblázat., egy egydimenziós gyakoriságtáblázat., sosem négyzet alakú táblázat., az átlagokat és a szórásokat tartalmazza., Mi az illeszkedésvizsgálat nullhipotézise?, Két alapsokaság várható értéke illeszkedik egymáshoz., Az alapsokaság ismeretlen eloszlása nem egyezik meg egy adott eloszlással., Két alapsokaság eloszlása illeszkedik egymáshoz., Az alapsokaság várható értéke illeszkedik egy adott értékhez., Az alapsokaság ismeretlen eloszlása megegyezik egy adott eloszlással., Melyik állítás NEM igaz az alábbiak közül?, Azonos várható értékű normális eloszlású változók sűrűségfüggvénye egymás eltoltja., A standard normális eloszlás várható értéke 0, szórása 1., Normális eloszlás esetén a várható érték és a medián egybeesik., Azonos szórású normális eloszlású változók sűrűségfüggvénye egymás eltoltja., Melyik állítás igaz?, Ha két esemény nem független, akkor az egyik bekövetkeztének ismerete megváltoztatja a másik valószínűségét., Ha két esemény nem független, akkor az egyik bekövetkeztének ismerete nem változtatja meg a másik valószínűségét., Ha két esemény nem független, akkor az egyik bekövetkeztének ismerete megnöveli a másik valószínűségét., Ha két esemény nem független, akkor az egyik bekövetkeztének ismerete lecsökkenti a másik valószínűségét., Melyik eloszlás alapján számolhatók a valószínűségek, ha n-szer megismétlünk egy kísérletet, és azt vizsgáljuk, hogy egy adott esemény hányszor következik be az n kísérlet során?, binomiális, khi-négyzet, Poisson, hipergeometrikus, normális, Milyen feltételek teljesülése mellett lesz az ANOVA eredménye megbízható?, szóráshomogenitás, a hibatagok normalitása, csoportok összefüggősége, szóráshomogenitás, csoportok összefüggősége, a hibatagok normalitása, csoportok összefüggősége, szóráshomogenitás, a hibatagok normalitása, csoportok függetlensége, a hibatagok normalitása, csoportok függetlensége, Elsőfajú hibának nevezzük, amikor ..., megtartjuk H0-t, pedig p kisebb, mint α., mintavételezési hiba miatt helytelen eredményt kapunk., elvetjük H0-t, pedig igaz., megtartjuk H0-t, pedig nem igaz., hibásan választunk módszert az adatok kiértékeléséhez., Milyen értéket vehet fel két változó Pearson-féle korrelációs együtthatója?, -1 és 1 közöttit (határokkal együtt), nemnegatívat, 0 és 1 közöttit (határokkal együtt), 0 és 1 közöttit (határok nélkül), pozitívat, Mikor alkalmazhatunk lineáris regressziós modellt két változó közötti kapcsolat modellezésére?, Ha a két változó független., Ha a két változó szignifikánsan korrelál., Ha a két változó nominális., Ha a két változó korrelálatlan., Ha a két változó homogén., Mit állíthatunk 0,05-os szignifikanciaszint mellett, ha egy függetlenségvizsgálati khi-négyzet próba elvégzésekor 0,02-os p-értéket kaptunk?, A vizsgált változók között szignifikáns összefüggés van., A vizsgált változók homogének., A vizsgált változók között nincs szignifikáns összefüggés., A vizsgált változók szignifikánsan különböznek., A khi-négyzet értékek függetlenek., Ha A és B események egymás komplementerei, akkor:, P(A) \cdot P(B) = 1, P(A) + P(B) = 1, P(B) = -P(A), P(A) = -P(B), P(AB) = P(A) * P(B) pontosan akkor igaz, ha az A és B események:, kizárják egymást., függetlenek., közül A tartalmazza B-t., közül B tartalmazza A-t., Mi az egymintás t-próba?, Hipotézisvizsgálati teszt (próba) egy normális eloszlású populáció (alapsokaság) szórására., Hipotézisvizsgálati teszt (próba) egy normális eloszlású minta szórására., Hipotézisvizsgálati teszt (próba) egy normális eloszlású populáció (alapsokaság) várható értékére., Hipotézisvizsgálati teszt (próba) két változó arányának az ellenőrzésére., Hipotézisvizsgálati teszt (próba) egy normális eloszlású minta várható értékére., Hipotézisvizsgálat során így döntünk a p-értékkel:, Ha p kisebb, mint α, akkor H0-t elvetjük; ha p nagyobb, mint α, akkor H0-t megtartjuk., Ha p nagyobb, mint α, akkor H0-t elvetjük; ha p kisebb, mint α, akkor H0-t megtartjuk., Ha H0 nagyobb, mint H1, akkor p-t elvetjük; ha H0 kisebb, mint H1, akkor p-t megtartjuk., Ha p nagyobb, mint 0, akkor H0-t elvetjük; ha p kisebb, mint 1, akkor H0-t megtartjuk., Ha p kisebb, mint 0, akkor H0-t elvetjük; ha p nagyobb, mint 0, akkor H0-t megtartjuk., Egy terméket kétféle technológiával állíthatnak elő (hagyományos vagy új). Tételezzük fel, hogy azonos eloszlásúnak tekinthető a termék egy beltartalmi jellemzője a kétféle technológia alkalmazása esetén. Mit állíthatunk ekkor?, A beltartalmi jellemző eloszlása szignifikánsan összefügg az alkalmazott technológiával., A hagyományos és az új technológiával előállított termékek beltartalmi jellemzője nem független egymástól., Gazdaságilag célszerű az új technológiát bevezetni., A beltartalmi jellemző eloszlása független az alkalmazott technológiától., A hagyományos és az új technológiával előállított termékek beltartalmi jellemzője szignifikánsan összefügg egymással., A Spearman-féle rangkorrelációs együttható két változó..., kapcsolatának egyértelműségét méri., kapcsolatának monoton jellegét méri., kapcsolatának lineáris jellegét méri., esetén sosem negatív., esetén mindig különbözik., A tiszta és a becsléses illeszkedésvizsgálat között az a különbség, hogy ..., tiszta illeszkedésvizsgálatnál a várt gyakoriságok minden kategóriában elérik az ötöt, becslésesnél pedig csak közelítik., tiszta illeszkedésvizsgálatnál a mintából becsüljük a paramétereket, becslésesnél erre nincs szükség, mert nem használjuk őket., tiszta illeszkedésvizsgálatnál megbízható eredményt kapunk, becslésesnél csak közelítőt., tiszta illeszkedésvizsgálatnál a hipotetikus (feltételezett) eloszlás a paramétereivel együtt adott, becslésesnél pedig csak a típusa., tiszta illeszkedésvizsgálatnál két feltételezett eloszlás adott, becslésesnél pedig csak egy., Mi(k) egy diszkrét valószínűségeloszlás tulajdonsága(i)?, Az egyes értékek valószínűségei nem-negatívok és az összegük 1., A valószínűségek szorzata 1., Az egyes értékek valószínűségei nem-negatívok és a szorzatuk 1., A lehetséges értékek összege 1., A lehetséges értékek csak egész számok lehetnek., Tekintsük a mintavételezés klasszikus problémáját, ahol egy N elemű alapsokaságban M db kitüntetett elem van. Ha annak valószínűségét vizsgáljuk, hogy egy n elemű mintába k db kitüntetett kerül, akkor az eredmény mikor nem függ M és N konkrét értékétől, csak arányától?, Visszatevéses és visszatevés nélküli mintavételezésnél is függ a valószínűség M és N konkrét értékétől., Ha visszatevéssel végezzük a mintavételezést., Visszatevéses és visszatevés nélküli mintavételezésnél is csak M és N arányától függ a valószínűség., Ha visszatevés nélkül végezzük a mintavételezést., Az eloszlás ingadozását jellemző mérőszámok:, módusz, szórás, átlag, medián, medián, szórás, variancia, terjedelem, átlag, szórás, Milyen képlettel, milyen módon számítjuk ki a valószínűséget a klasszikus valószínűségi modellben?, Bekövetkezések aránya n elemű mintából, Összes lehetséges eset száma / kedvező esetek száma, Kedvező esetek száma / összes lehetséges eset száma, Sikeres kísérletek száma, Bekövetkezések száma n elemű mintából, Egymást kizáró események ..., ... valószínűsége különbözik., ... együttes bekövetkezése lehetséges, nem biztos., ... együttes bekövetkezése lehetetlen., ... egyike biztosan bekövetkezik., ... valószínűsége megegyezik., Mik a paraméterei a binomiális eloszlásnak?, n (a kísérletek száma) és p (az egyes kísérleteknél a bekövetkezések valószínűsége), p (a valószínűség) és q = 1-p, a várható érték és a szórás, N (az összes elem száma) és M (a kitüntetett elemek száma), n (a kísérletek száma) és f (a gyakoriság), A diszkrét valószínűségi változó definíciója:, Az X valószínűségi változó diszkrét, ha értékkészlete véges sok értékből áll., Az X valószínűségi változó diszkrét, ha pontosan 100 értéke van., Az X valószínűségi változó diszkrét, ha a mintának véges sok értéke van., Az X valószínűségi változó diszkrét, ha a mintában nem folytonosak az értékek., Az X valószínűségi változó diszkrét, ha értékkészlete megszámlálható számosságú., Két független esemény együttes bekövetkezésének valószínűsége ..., ... a két esemény valószínűségének különbsége., ... a két esemény valószínűségének összege., .. 1., ... a két esemény valószínűségének szorzata., ... 0., Az A és B események függetlenek egymástól, ha ..., ... valószínűségeik megegyeznek., ... valószínűségeik nem egyeznek meg., ... metszetük (szorzatuk) a lehetetlen esemény., ... az A esemény B-re vonatkoztatott feltételes valószínűsége megegyezik az A esemény valószínűségével., ... metszetük (szorzatuk) a biztos esemény., Két esemény közül legalább az egyik bekövetkezésének valószínűsége mikor számolható úgy, mint az események valószínűségeinek összege?, Soha, Időnként, Mindig, Az X valószínűségi változó eloszlásfüggvénye ..., az F: R → [0; 1], F(x) = P(X kisebb, mint x) függvény., az F: R → [0; 1], F(x) = P(X nagyobb, mint x) függvény., csak folytonos X esetén értelmezhető., az F: R → [0; 1], F(x) = P(X = x) függvény., folytonos esetben a sűrűségfüggvény deriváltja., Az eloszlás közepét jellemző mérőszámok:, medián, átlag, minimum, variancia, medián, szórás, átlag, mintaelemszám, átlag, szórás, Mi a kétmintás t-próba nullhipotézise?, A két várható érték megegyezik., Az egyik átlag kisebb, mint a másik., A két mintaátlag megegyezik., Az egyik szórás kisebb, mint a másik., A két szórás megegyezik., Ha α szinten szignifikáns az eredmény, akkor a döntéshozatalnál.., az első- és másodfajú hiba valószínűségét is ismerjük., biztosan jól döntünk., a másodfajú hiba valószínűségét ismerjük., nem ismerjük egyik fajta hiba valószínűségét sem., az elsőfajú hiba valószínűségét ismerjük., Melyik a megfelelő példa statisztikai hipotézisre?, A fehérjetartalom mintabeli átlaga = 16%., A fehérjetartalom mintabeli átlaga ≠ 16%., A fehérjetartalom várható értéke = 16%., Igaz-e, hogy a fehérjetartalom átlaga = 16%?, A mintaelemszám 16., Egymintás paraméteres próbával..., egy alapsokaság eloszlására vonatkozó hipotézist vizsgálhatunk., egy alapsokaság valamely paraméterére vonatkozó hipotézist vizsgálhatunk., egy minta valamely paraméterére vonatkozó hipotézist vizsgálhatunk., csak a várható értékre és a szórásra vonatkozó hipotézisek vizsgálhatók., csak a várható értékre vonatkozó hipotézisek vizsgálhatók., Mi az ANOVA nullhipotézise?, A vizsgált csoportok mintaátlaga megegyezik., A vizsgált csoportok varianciája megegyezik., Az egyik csoport átlaga különbözik a többi csoport átlagától., Az egyik csoport szórása különbözik a többi csoport szórásától., A vizsgált csoportok várható értéke megegyezik., Másodfajú hibának nevezzük, amikor ..., megtartjuk H0-t, pedig nem igaz., elvetjük H0-t, pedig p kisebb, mint α., hibásan választunk módszert az adatok kiértékeléséhez., mintavételezési hiba miatt helytelen eredményt kapunk., elvetjük H0-t, pedig igaz., Két normális eloszlású populáció (alapsokaság) varianciájának összehasonlítására milyen statisztikai próbát használhatunk?, khi-négyzet próbát, F-próbát, Welch-próbát, kétmintás t-próbát, kétmintás u-próbát, Mi az ANOVA ellenhipotézise?, Az ANOVA-nak nincs ellenhipotézise., Vannak olyan csoportok, melyeknek a várható értéke különbözik., Az összes csoport várható értéke különbözik., Vannak olyan csoportok, melyeknek a mintaátlaga különbözik., Az összes csoport mintaátlaga különbözik., Mikor végezzünk páronkénti összehasonlítást?, Ha az ANOVA szabadsági foka nagyobb, mint n+k., Ha az ANOVA eredménye szignifikáns., Ha az ANOVA szabadsági foka kisebb, mint n+k., Mindig., Ha az ANOVA eredménye nem szignifikáns., A varianciaanalízis során milyen próbát végzünk?, v-próbát, t-próbát, F-próbát, u-próbát, khi2-próbát, Mire használjuk a párosított t-próbát?, Két középérték összehasonlítására, ha a mintaelemek párosíthatóak., Két szórás összehasonlítására, ha a mintaelemek párosíthatóak., Két szórás összehasonlítására, ha a mintaelemek feltételezhetően függetlenek., Két középérték összehasonlítására, ha a mintaelemek feltételezhetően függetlenek., Párosított minták függetlenségének vizsgálatára., Mit állíthatunk 0,05-os szignifikanciaszint mellett, ha egy kétmintás t-próba elvégzésekor 0,02-os p-értéket kaptunk?, A két középérték nem különbözik szignifikánsan., A két szórás szignifikánsan különbözik., A két szórás nem különbözik szignifikánsan., A két eloszlás között szignifikáns az összefüggés., A két középérték szignifikánsan különbözik., Egymintás paraméteres próbával..., csak a várható értékre vonatkozó hipotézisek vizsgálhatók., csak a várható értékre és a szórásra vonatkozó hipotézisek vizsgálhatók., egy alapsokaság valamely paraméterére vonatkozó hipotézist vizsgálhatunk., egy alapsokaság eloszlására vonatkozó hipotézist vizsgálhatunk., egy minta valamely paraméterére vonatkozó hipotézist vizsgálhatunk., A függetlenségvizsgálati khinégyzet-próba megbízható elvégzésének feltétele, hogy..., ... a megfigyelt gyakoriság minden cellában legalább 5 legyen., ... a várt gyakoriság minden cellában legalább 5 legyen., ... a megfigyelt és a várt gyakoriság is minden cellában legalább 5 legyen., ... a feladat speciális homogenitásvizsgálatnak legyen tekinthető., ... a megfigyelt vagy a várt gyakoriság minden cellában legalább 5 legyen., Mi a homogenitásvizsgálat nullhipotézise?, Két alapsokaság eloszlása nem egyezik meg., Homogének a vizsgálati körülmények., Két minta eloszlása nem egyezik meg., Két minta eloszlása megegyezik., Két alapsokaság eloszlása megegyezik., Mit állíthatunk 0,05-os szignifikanciaszint mellett, ha egy illeszkedésvizsgálati khi2-próba p-értéke (megfigyelt szignifikanciaszintje) 0,36?, A minta és az alapsokaság eloszlása között nincs összefüggés., Az adatok illeszkedése nem megfelelő., Az alapsokaság eloszlása tekinthető a nullhipotézisben megadottnak., Az alapsokaság eloszlása nem tekinthető a nullhipotézisben megadottnak (szignifikánsan eltér tőle)., A két alapsokaság eloszlása illeszkedik egymáshoz., Ha valamely mintaelemek két változó szerint kialakított sorrendje éppen ellentétes, akkor a két változó rangkorrelációs együtthatója…, -1, 1, nemnegatív, -1 vagy 1, nem egyértelmű, Mit értünk a legkisebb négyzetek elvén?, A modell paramétereit úgy határozzuk meg, hogy a hibatagok összege minimális legyen., A lineáris modell helyett négyzetes modellt választunk., A modell paramétereinek meghatározásánál lineáris becslést alkalmazunk., A modell paramétereit úgy határozzuk meg, hogy a hibatagok négyzetösszege 0 legyen., A modell paramétereit úgy határozzuk meg, hogy a hibatagok négyzetösszege minimális legyen., Melyik állítás igaz?, A korrelációs együttható sosem nulla., A korrelációs együttható 0 és 1 közötti szám., A determinációs együttható 0 és 1 közötti szám., A korrelációs együttható a determinációs együttható négyzete., A korrelációs együttható a kapcsolat pozitív jellegét méri..

Stat

tekijä
Tulosta
Upota

Tulostaulu

Visuaalinen tyyli

Vaihtoehdot

Vaihda mallia

)
Säilytetäänkö automaattisesti tallennettu tehtävä ?