1) Az 1840-es évek elején, Jedlik Ányos idejében, milyen nyelven tartották az előadásokat a pesti egyetemen? a) Magyar egyetemen természetesen magyarul. b) Mivel a monarchia idején német volt a hivatalos nyelv, ezért németül. c) A hivatalos rendelkezések szerint az előadások nyelve a latin volt ekkor. Az iparosok, mérnökök számára rendezett tanfolyamokat németül, a pesti közönség számára az ismeretterjesztő délutánokat magyarul kellett tartani 2) Lehet-e gyorsabban haladni a fénynél? a) Igen. A lehetséges sebességnek a vákuumbeli fénysebesség szab túlhaladhatatlan felső korlátot, de különböző közegekben a fény ettől a sebességtől mindig lassabban terjed. Például vízben az elektron, haladhat gyorsabban a fénytől. Ez a jelenség az atomreaktorokban megfigyelhető, és Cserenkov-sugárzás néven ismert. b) Nem. A fény sebessége a lehetséges sebességek közül, amely a természetben előfordul, a maximális. Minden más mozgás ennél csak lassúbb lehet. c) A lehetséges sebességnek nincs elvi korlátja, csak jelenlegi technikai színvonalunkon még nem tudunk elérni járműveinkkel ilyen nagy sebességet. 3) Mi az 1 méter? (A hivatalos meghatározásra vagyunk kíváncsiak.) a) Az Északi-sark és az Egyenlítő közötti távolság 10 milliomod része. Ezt a francia nemzetgyűlés emelte törvényerőre még 1799-ben. b) Egy Bay Zoltán nevű magyar tudós javaslatára 1 méter az a távolság, amelyet a fény a másodperc 1 / 299 792 458 része alatt tesz meg c) A Párizs melletti Sevres városában őrzött platinarúd két bekarcolt vonása közötti távolság. 4) Egy 1690-ben élő, jól tájékozott ifjú hogyan felelne meg egy mai érettségi vizsgán fizikából? a) Valószínűleg megbukna, hiszen a fizikai törvények túlnyomó részét 1690 után fedezték fel, amelyeket ő még nem ismerhetett. b) Elképzelhető, hogy megfelelne, hiszen a mai érettségin előforduló témaköröknek legalább a fele olyan tudásanyagot tartalmaz, amely már 1690-ben is ismert volt. Az elektromosság és modern fizika jelentene neki nehézséget c) Jelentős felfedezések történtek a fizikában 1690 után is, de ezek nem képezik az érettségi vizsga tárgyát, hiszen a középiskolai tananyagban is csak ritkán szerepelnek magas matematikai igényük miatt. Vagyis teljes bizonyossággal megfelelne. 5) Miért mennek télen a jég hátára éjszakázni a vadlibák? a) A csúszós jég a ragadozók számára nehezen megközelíthetővé teszi a zsákmányt, így biztonságos a libák számára. b) Téli éjjeleken többnyire 0 oC alá süllyed a hőmérséklet, a folyók, tavak jege „hízik”. Fagyáskor hő szabadul fel. Ez a hő melegíti a vadlibákat, amelyek a fagyos parton jobban fáznának. c) Megszokásból. Amikor nincs befagyva, akkor is szívesen éjszakáznak a szabad vízen. 6) Mit hallunk, amikor egy nagy tengeri kagylót a fülünkre szorítunk? a) Vérünk áramlását és légzésünket erősíti fel a kagyló, ezt halljuk b) A külvilági zajokat sajátosan megszűri a kagyló és ezt halljuk. c) A kagyló megőrzi, magába zárja a tenger morajlását, ezt halljuk. 7) A Mont-Blanc alagút 12 km hosszú és nincs benne kanyar. Meglátnánk-e egy erős lámpa fényét az egyik végén, ha a lámpa hozzánk képest az alagút másik végén van? Feltételezzük, hogy az alagút üres és levegője tiszta. a) Igen, mert a fény egyenes vonalban terjed. b) Nem, mert ilyen hosszú alagút készítésénél figyelembe kell venni a Föld görbületét, hogy az esővíz kifelé folyjon, ezért az alagutat félig emelkedően félig lejtősen kell fúrni. A fény viszont nem követi ezt az emelkedőt illetve lejtőt c) Nem, mert nincs olyan erős lámpa, amely 12 km-re elvilágítana. 8) Hogyan írnak a mai űrhajósok a világűrben? a) Ceruzával, mert a tollból nem tud kifolyni a tinta a súlytalanság állapotában. b) Egyáltalán nem írnak, minden információt számítógéppel rögzítenek. c) Speciális űrgolyóstollal, amelyből nagynyomású gáz préseli ki a tintát és nyomja rá a papírra 9) Miért piros az autók féklámpája és a közlekedési lámpák tilos jelzése? a) A látható fény összetett, színei közül a piros a legnagyobb hullámhosszú, így ez szóródik a legkisebb mértékben a levegőben lévő szennyeződéseken, tehát ez látszik a legmesszebbre b) Köztudottan a zöld a legnyugtatóbb szín. A piros ennek kiegészítő színe, s a zölddel ellentétben a figyelem felkeltésére, az idegrendszer aktivizálására szolgál. c) Takarékossági okokból. Ezek a sokat működő lámpák a piros fény kibocsátásakor fogyasztják legkevesebb energiát. 10) A Földet gondolatban keresztülfúrjuk a középpontján keresztül. A keletkezett lyuk egyik végén beejtünk egy követ. Mi történik vele? a) Amikor a kő lyuk másik végéhez ér, a hosszú esés után már elegendő nagy sebességre tesz szert ahhoz, hogy földkörüli pályára álljon, mint egy műhold. b) A Föld középpontja felé haladva a kő sebessége nő, majd csökken, amíg a másik kijárathoz nem ér. Ott a gravitáció hatására visszafordul és úgy mozog majd, mint az előbb, csak visszafelé. Végeredményben egy harmonikus rezgőmozgás fog kialakulni, amely ha nem lenne energiaveszteség, akkor végtelenségig ismétlődne c) A Föld középpontja felé haladva a kő sebessége fokozatosan csökken, a középpontba érkezve teljesen lefékeződik és megáll.

5. feladat: A fizikának a fele sem igaz!

szerző:
Beágyazás

Ranglista

Vizuális stílus

Beállítások

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?