kisepikai műfaj; kevés szereplő és helyszín, általában egyetlen cselekményszál jellemzi; gyakran csattanóval zárul - novella , tanító célzatú, erkölcsi vagy bölcseleti tartalmat hordozó, többnyire rövid terjedelmű, verses vagy prózai mese, melynek állatszereplői emberi viselkedésmódok allegóriái - fabula , szövegköztiség, szövegek közötti kapcsolatteremtés; olyan irodalmi eljárás, melynek során egy szövegbe idézet- vagy utalásszerűen beépül egy másik szöveg - intertextualitás , a drámai művekben előforduló, egyszólamú magánbeszéd, melyből az adott szereplő gondolatait, érzelmeit és más szereplőkhöz való viszonyát ismerhetjük meg - monológ, drámai műfaj, amelyben a tragikum és a komikum elemei keverednek - tragikomédia , tréfás, rövid terjedelmű, a hallgatóságot becsapó mese, amelynek semmitmondó a befejezése - csalimese , olyan tanítás, amely Istent a teremtett világgal azonosítja - panteizmus , különböző hitvilágokban az emberrel valamilyen tapasztalaton túli kapcsolatban lévő állat - totemállat , epikus, szájhagyomány útján terjedt, ősi műfaj, melynek valóságos kiindulópontjához csodás események kapcsolódnak - monda , középkori, latin nyelvű, időrendre épülő, történetírói műfaj - krónika , középkori, többnyire latin nyelvű, egy-egy uralkodóház vagy nép történetét lejegyző, történelmileg nem hiteles írás - geszta , a világ keletkezésének különböző magyarázatai - teremtésmítosz , emberi tulajdonságok átvitele a nem emberi világ elemeire, például istenségekre, elvont dolgokra vagy természeti jelenségekre; egyik példája a megszemélyesítés - antropomorfizmus, a kultúra ősi, szájhagyomány útján terjedő történetei, amelyek hősei emberek, emberfeletti lények, istenek és félistenek - mítoszok, olyan mítosz, amely a föld, a világ, az ember kialakulásának vagy egy közösség mitikus ősének tulajdonított hős történetét mondja el - eredetmítosz, egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összessége, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány - mitológia, többistenhit; olyan hitrendszer, amely egyszerre több istent is tisztel - politeizmus , valamihez vagy valakihez (pl. görög istenekhez) elválaszthatatlanul hozzá tartozó tulajdonság, jellemző tárgy - attribútum, halandó, de hosszú életű, örökké fiatal, a természet erőit megszemélyesítő istennő - nimfa , ókori görög, húros, pengetős hangszer - líra , hős, görög mitológiai alak, félisten, aki egy isten és egy ember nászából született - hérosz , a trójai háborúhoz kapcsolódó történetek - trójai mondakör , Oidipuszhoz és gyermekeihez kapcsolódó történetek - thébai mondakör, a Minótauroszhoz kapcsolódó történetek - krétai vagy athéni mondakör , kötött versformájú nagyepikus irodalmi műfaj; olyan hősköltemény, amelynek főszereplője hérosz, félisten származásából fakadó különös képességei révén egy közösség életét meghatározó tettet hajt végre, vagy eszményként szolgál - eposz , rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásából képződő versritmus - időmértékes verselés, segélykérés - invokáció , tárgymegjelölés - propozíció, a dolgok közepébe vágó kezdés - in medias res, seregszemle - enumeráció , állandó jelző - epitheton ornans, sodás elem, isteni közbeavatkozás - deus ex machina, ’eltorzított ének’; mint irodalmi műfaj olyan műre utal, amely egy másik művet vagy műfajt kifiguráz - paródia , ideális, tökéletes, követendő jellemű és képességű ember - embereszmény , az emberiség legősibb megfigyelésein alapuló, jelképi erővel bíró vándortéma, melyben az utazás az emberi életút metaforikus megfelelője - utazástoposz , megszakítás, szünet, időköz (vers) - cezúra , t mérték, amely valójában hat, de a harmadik és hatodik verslába csonka, fél versláb - pentameter , entameterből és hexameterből álló, két sorfajtát váltakoztató, időmértékes versforma - disztichon , az ókorban minden disztichonban írt vers; később rövid, tömör, csattanós lírai műfaj, amelynek versformája a leggyakrabban a disztichon  - epigramma , a három műnem egyike, amelyre nagy fokú személyesség, érzelmek, hangulatok ábrázolása, nyelvi sűrítettség jellemző - líra , eredetileg minden nagyobb terjedelmű disztichonban írt vers; később: hangulat: vágyott világ és a tényleges valóság ellentéte - elégia , rövid, egyszerű szerkezetű lírai költemény, egyetlen érzelmet fejez ki, gyakori benne a visszatérő, refrénszerű sor - dal, istenséget megszólító óda - himnusz , lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény - óda , versszak, a vers több sorból álló szövegegysége; az időmértékes verselés ritmikailag állandósult versszakai - strófa , konfliktust, viszonyváltozást megjelenítő, párbeszédes, színpadi mű - dráma , megrendültség, megtisztulás - katarzis , esztétikai minőség, amely visszafordíthatatlan értékpusztulás megjelenítése révén megrendülést, katarzist vált ki - tragikum , drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minős­ége a tragikum, főszereplője a tragikus hős - tragédia ,  esztétikai minőség, lényege a lelepleződés - komikum, drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minő­sége a komikum - komédia , párbeszéd a drámában a szereplők között - dialógus, a színészi cselekvés, mozgás, gesztus - akció , a színész beszéde - dikció , a görög dráma hősének az isteneket vakmerően kihívó gőgje, aránytévesztés - hübrisz , másképpen kórus, elválaszthatatlan a görög drámától: dallal, tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt - kórus , olyan dráma, amelyben nemcsak az alapszituációt határozzák meg a múltban végbement események, hanem az egész dráma menetét: a múlt feltárása a jelenbeli cselekmény lényege - analitikus dráma , a történet kiindulóhelyzete, expozíció - alaphelyzet , egymástól eltérő emberi szándékok és magatartásformák egymásnak feszülése - konfliktus , alaphelyzet, bonyodalom, konfliktus, tetőpont, késleltetés és végkifejlet - drámai szerkezet elemei , pásztori, falusias, idillikus hangulatú - bukolikus , ókori görög eredetű műfaj, kezdetben párbeszédes pásztorköltemény - ekloga , arany középút; Horatiustól származó gondolat, amely szerint kerülni kell a végleteket - aurea mediocritas, ragadd meg a napot; Horatiustól származó szállóige, amely szerint érdemes kihasználni az adott pillanat lehetőségeit - carpe diem, a soráthajlás jelensége - enjambement, verses (időmértékes vagy ütemhangsúlyos) formában írt, elbeszélhető tartalmú, időrendre épülő történet - verses epika ,

Irodalmi fogalmak 9. évfolyam I.

szerző:
Beágyazás

Ranglista

a(z) Flash kártyák egy nyílt végű sablon. Nem hoz létre pontszámokat egy ranglistán.

Vizuális stílus

Beállítások

Kapcsoló sablon

Automatikus mentés visszaállítása :?