1) A ................. tudósai a kiegyezés után fognak hozzá Magyarország népcsoportjainak tanulmányozásához. a) történelem b) néprajz c) földrajz 2) Kodály ezen a kiállításon csodálta meg a színes népéletet. a) százéves b) múzeumi c) millenniumi 3) Kodály és Bartók 1905-ben fogtak hozzá a népdalgyűjtéshez. Miért fontos a népdalkutatás a történelem számára? a) mert a köznép életét lehet megismerni b) mert szép dallamokat ismerünk meg c) nem fontos 4) Mik tették lehetetlenné később az ország határain történő gyűjtést? a) a trianoni határok b) megunták a keresést c) nem volt több dal 5) Ki ért igazán egy népet? a) aki megtanulja a történelmi évszámokat b) aki megtanulja a nyelvét c) aki ismeri szokásait, ruházatát, ételét, építkezését, egész életét 6) Mire hat ki a nemzeti önismeret? a) nem hat ki semmire b) gyakorlati életünkre c) más népek lenézésére 7) Mit bizonyít Kodály a rokon népek népdalaival való közös vonások feltárásával? a) a cseremisz néppel való rokonságot b) a francia néppel való rokonságot c) a lengyel néppel való rokonságot 8) Mivé nyilvánítja az UNESCO a Kodály-módszert? a) a legjobb módszerré b) kötelezővé c) a szellemi kulturális örökség részévé 9) Melyik országban alkalmazzák a Kodály-módszert ma is? a) Japánban b) Kínában c) Indiában 10) Kodály szerint egy falusi ...... fontosabb, mint egy operaigazgató. a) tánctanár b) illemtanár c) énektanár 11) A módszer fejleszti ezeket a készségeket: a) nem fejleszt készségeket b) írás-olvasás, matematika 12) Mi elől menekül Bartók New Yorkba? a) magány b) szegénység c) zsidóüldözés 13) Mit épít bele Bartók a ma is világhírű operáiba? a) a magyar népzene elemeit b) reklámokat c) az amerikai népzene elemeit

Kodály, Bartók és a néprajz

от
Внедрить

Таблица лидеров

Визуальный стиль

Параметры

Переключить шаблон

Восстановить автоматически сохраненное: ?