1) A központi idegrendszer zavara, mely a nyelvtanilag helytelen beszédben nyilvánul meg. Beszédprodukciós zavar a) hangexpanzió b) gagyogás c) agrammatika d) diszgrammatizmus 2) tanulóképesség, az agy rugalmassága az alkalmazkodüképessége; a funkciók, képességek, készségek mennyire változtathatók a) diszgrammatizmus b) diádikus interakció c) fonémadifferenciálás d) agyi plaszticitás 3) azoknak a szavaknak az összessége, amelyeket gyakran használsz beszélőként a) aktív szókincs b) általános nyelvi erőfeszítés c) elhasonulás d) hullámvasút jelenség 4) nem csak megérti a második nyelvi szituációkat, hanem verbális képességeire hagyatkozva aktívan képes részt venni a kommunikációban a) Hangcsere b) aktív kétnyelvűség c) beszéd d) egocentrikus beszéd 5) a pösze beszéd azon fajtája, amikor a beszélő kihagy bizonyos hangokat. Beszédfejlődés súlyos zavara a) alália b) Holofrázis c) egocentrikus beszéd d) agrammatika 6) (General Language Efforts) : a személynek törekednie kell arra, hogy nyelvmegtartási és nyelvsajátítási erőfeszítései egyensúlyban legyenek. a) auditív b) beszéd c) diglosszia d) általános nyelvi erőfeszítés 7) egy kategória címkét egyetlen tárgyra vonatkoztatnak, például a cipő az csak az ő cipője. ( pl,: cica) a) auditív b) fonémadifferenciálás c) aluláltalánosítás d) Holofrázis 8) alapja az agyi érés. Hangokkal végzett játék alapja, maga az artikuláció. Hangok képzésének és kiejtésének módja, hangszerveinknek eközben elfoglalt helyzete. A beszédben a hangok megkülönböztetése, a belső hangsúlyok megadása. a) elhasonulás b) beszédészlelés c) artikuláció d) aktív szókincs 9) A halláson alapuló, hallásal kapcsolatos (jelenség, működés, dolog.) a) hasonulásos folyamatok b) diglosszia c) auditív d) artikuláció 10) beszédprodukció + beszédfeldolgozás=beszéd körfolyamata.A nyelvhasználat hangzó formája. a) beszéd b) gagyogás c) fonémadifferenciálás d) gőgicsélés 11) (percepció) : agykérgi területen érzékeljük, hogy emberi/állati, magas/ mély, zöngés/zöngétlen. a) beszédészlelés b) Holofrázis c) egocentrikus beszéd d) hanghelyettesítés 12) ez még nem nyelvi jel. Auditív jel, ami artikuláció során hozódik létre. Jelentés megkülönböztető szerepe van, de nincs önálló jelentése a) hangkontrakció b) beszédhang(fonéma) c) auditív d) aluláltalánosítás 13) hang írott képe, vizuális jel.CSak részben felelnek meg a beszédhangoknak. Nyelvi jel. a) hanghelyettesítés b) egocentrikus beszéd c) gagyogás d) betű( morféma) 14) a csecsemő az interakciókban egyszerre csak egy dologra tud figyelni, ami lehet személyes és tárgy is ( anya vagy labda) a) diszgrammatizmus b) hanghelyettesítés c) általános nyelvi erőfeszítés d) diádikus interakció 15) egyfajta kétnyelvűség, a két nyelv funkcionálisan éles elkülönülése, két nyelvet eltérő szituációban használnak, pl. cigányul- otthon ( gyereknevelés, mesék, altatók stb ) és a családban, magyar- iskola, hivatal és munkahely nyelve, közösségen kívüli beszédhelyzetek ( orvos, védőnő, bolt stb ), a) echolália/ látszatértés b) aktív kétnyelvűség c) diglosszia d) aktív szókincs 16) A beszéd morfolóiai szabályrendszerének zavara, a megkésett beszédfejlődés és a diszfázia részjelensége, vezető tünete. Négyéves kor előtt a kisgyermek beszédét ún. élettani diszgrammatizmus jellemzi, amely fokozatosan megszűnik. Gyakran társul akrtikulációs zavarral, szókincsgyengeséggel. A súlyos fokú diszgrammatizmus jellemzője. távirati stílus, szómondatok, sztóagok, kialakulatlan spontán beszéd és utánmondás, echolália-szerű szóismétlés, kifejező gesztusnyelv, mimika, szinonimája az agrammatizmus ( a grammatika formák teljes hiánya). Közepes fokú diszgrammatizmus: Főnévi igenevek, személyes névmás használata '. szám 3. személyben , egyszerű mondatok utánmondása, főnévragozás hibái a spontán beszédben.Enyhe fokú diszgrammatizmus; egyszerű mondatalkotás, komplex  struktúrákban ige-, főnévragozási hibák, névelők elhagyása, pontatlan utánmondás.A diszgrammatizmus expresszív formáját jó bszédértés mellett a nyelvi szabályalkotáshiányosságai jellemzik. Impresszív formája esetén zavarta szablyos megértése, a grammatika struktúrák belső feldolgozási képi, mozgásos megerősítész igényel. Kialakulását pszich.-i nyelvészeti modellek magyarázzák.Feltárása komplex beszédvizsgálattal történik. a) elhasonulás b) diszgrammatizmus c) hullámvasút jelenség d) agyi plaszticitás 17) nem a szavak jelentését sajátítja el, hanem az adott szituációt értelmezi az ingerek segítségével( evvől később beszédértés lesz). 1 Éves kor körül a) echolália/ látszatértés b) beszéd c) betű( morféma) d) auditív 18) önmagának szóló monológ, és egyes szám első személyben beszél önmagáról pl. ezt most akkor én ide rakom. a) egocentrikus beszéd b) gőgicsélés c) hasonulásos folyamatok d) beszédhang(fonéma) 19) nyelvi határokon túllépve, de kultúrkörönként eltérőek. Általában indexek vagy szimbólumok. Zömükben folytonos, kisebb részben diszkrét jelek. Mimika, gesztus, testtartás, távolság( proxemia), érintés, köhögés a) gőgicsélés b) extralingvális jelek c) echolália/ látszatértés d) általános nyelvi erőfeszítés 20) hangok megkülönböztetése a) hasonulásos folyamatok b) extralingvális jelek c) aluláltalánosítás d) fonémadifferenciálás 21) a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes piszta-puszta, söpörek-söpörök a) Holofrázis b) diádikus interakció c) elhasonulás d) hangkontrakció 22) 3-5. hónaptól. Valódi szótagok megjelenése, amelyek gyakran kettőzve jelennek meg ( 9 hónap ).Kezdi észrevenni, hogy bizonyos hangsorok bizonyos eseményekkel járnak együtt. Azonos szótagok duplázása( hangkettőzések ) pl. bababa, mama, papa, tetete, ajdida, ojida-msh-mgh DE a környezet tulajdonít neki jelentést, szavak eleje: ba, nus, tü (60%)m vége: pá (hoppá), geji( reggeli) (30%), közepe : omo (homok), ike(énekel) (30%) . Szótagszámot igyekszik érzékeltetni: pőpő (cipő), süsü(fésű), ciszcisz(cica). Funkciók: izommozdulatok fejlesztése, hangszalagok működése már összehangoltabb. Bármely nyelv bármely hangját képes ejteni, teljes fonémakészlet észlelése, akár 200 hangot gagyog( hangexpanzió) -külső minta hatására szűkül a csecsemő anyanyelvére (első artikulációk megjelenése) ( hangkontrakció; Mérei 1981) Külső mintát utánoz DE az anyanyelv hangjai kiemelkednek a környezetből. a) extralingvális jelek b) általános nyelvi erőfeszítés c) auditív d) gagyogás 23) (vokalizáció, hangcsinálás, verbális gesztus): 3-6 héttől (6. hónapig) játék a hangokkal GŐGICSÉL. Funkciója: a hangképzés előkészítése, beszédszervek edzése. Oka: mozgásöröm, mozgásélmény (Gósy2005) hangsorok dallama, hangerőssége és ritmusa nagyon változatos. 16. hét-6 hónap: játszik a hangjával (első hangok: o, a, á, ö magánhangzók, majd mássalhangzók –m, b ajakhangok + d, t foghangok) GŐGICSÉL + BESZÉDELEMEK Funkcióöröm –játék a hangokkal. Globális, nem szándékos hangadás (2 hó) egyre felismerhetőbbek az anyanyelv hangjai (ösztönösen, majd tudatosan) 6 hónap: választóvonal az ÉSZLELÉS és a MEGÉRTÉS között, gégefő a helyére kerül megnyilatkozások hozzákapcsolása a helyzethez (pl. integet, ha elmennek; tapsol, ha örül), önkéntelen hangadásból JEL értékű hang lesz, siket csecsemők is gőgicsélnek (vokalizálnak) kb. 6 hónapos korig a) gőgicsélés b) beszéd c) általános nyelvi erőfeszítés d) beszédhang(fonéma) 24) a gyermek a szóban egy hangot felcserél pl. fekete-fetete Gyermeknyelvi hangtörvények ->1. hasonulásos folyamatok, 2. hanghelyettesítő folyamatok, 3. metatézis/hangcsere, 4. időzítési folyamatok torzítása, bizonytalanságaGyermeknyelvi hangtörvények 1. HASONULÁSOS FOLYAMATOK: a szóban levő hang vagy hangok a szó egy másik hangjához válnak hasonlóvá. Szomszédos hangok hasonulása: amma, kömme, kiffiú, memmosta, pikkos, hitta [hinta] Nem szomszédos hangok hasonulása: kuko [tükör], korbasz, gegombolom Hasonulás hiánya: malacval, vízvel, szivacsval, ujjadval, azval, núlval [nyúl] Oka: tőmorféma + toldalék kapcsolása, ösztönös elemzés eredménye. Két óvodás talál egy macskát: Kiszisza, kiszisza. Mire a másik: Nem igaz, hogy nem tudod kimondani azt, hogy matka. 2. HANGHELYETTESÍTŐ FOLYAMATOK: azt a hangot, amelynek az ejtésére még nem képes, másikkal helyettesíti téjé, bocánat, motoj, mézset, ana, lóka, tótusz [kókusz], ébjed, hajdumi, korbasz Zéró helyettesítés/egy vagy több hang kihagyása: fóó, sapa, helikóter, haó, ámos, zoki, Joi mama [Joli], laba ’labda’, taktor, icikli [bicikli], Pútó ’Plútó’ Egy vagy több hang/mássalhangzó beillesztése elengáncs, kalampács, szemelemet. Elhasonulás: a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes piszta ’puszta’, söpörek ’söpörök’. Szóvégi zöngétlenítés: a szóvégi zöngés mássalhangzót annak zöngétlen párjára cseréli pl. kopok, szabat, Balás, ejék, sák [zsák], aplak. Nem normatív zöngésítés: díznót, legváros, krumblit, mígrofonba, kivli, kizsnyúl, mozsmá [most már], éhezs vagyok, nins 3. METATÉZIS/HANGCSERE - paktány, bodoz, kefete [fekete], pázsiri, lovacsak, hajóspakitány, szavics [szivacs], tonyo ’torony’, kócsolom [csókolom]; fótszogadok, gaboly [bagoly], bagonapehely [gabonapehely], kamarella ’karamella’, szamáli ’szalámi’, pótcsoki ’pótkocsi’ DE ha 3 évesen is fennáll: szeriális beszédészlelési zavar. 4. IDŐZÍTÉSI FOLYAMATOK TORZÍTÁSA, BIZONYTALANSÁGA Rövidülés: szapa, vilamos, cipömet, huz, szivoszál. Nyúlás: cippőmet, iskolla, cicca, róssz, tójást, lappda Rövidülés és nyúlás ugyanazon hangsoron belül: úja, pílangó. a) gőgicsélés b) hasonulásos folyamatok c) Hangcsere d) diszgrammatizmus 25) Gyermeknyelvi hangtörvények 1. HASONULÁSOS FOLYAMATOK: a szóban levő hang vagy hangok a szó egy másik hangjához válnak hasonlóvá. Szomszédos hangok hasonulása: amma, kömme, kiffiú, memmosta, pikkos, hitta [hinta] Nem szomszédos hangok hasonulása: kuko [tükör], korbasz, gegombolom Hasonulás hiánya: malacval, vízvel, szivacsval, ujjadval, azval, núlval [nyúl] Oka: tőmorféma + toldalék kapcsolása, ösztönös elemzés eredménye. Két óvodás talál egy macskát: Kiszisza, kiszisza. Mire a másik: Nem igaz, hogy nem tudod kimondani azt, hogy matka. 2. HANGHELYETTESÍTŐ FOLYAMATOK: azt a hangot, amelynek az ejtésére még nem képes, másikkal helyettesíti téjé, bocánat, motoj, mézset, ana, lóka, tótusz [kókusz], ébjed, hajdumi, korbasz Zéró helyettesítés/egy vagy több hang kihagyása: fóó, sapa, helikóter, haó, ámos, zoki, Joi mama [Joli], laba ’labda’, taktor, icikli [bicikli], Pútó ’Plútó’ Egy vagy több hang/mássalhangzó beillesztése elengáncs, kalampács, szemelemet. Elhasonulás: a szó eredeti beszédhangját egy másikra cseréli, bár mindkettő ejtésére képes piszta ’puszta’, söpörek ’söpörök’. Szóvégi zöngétlenítés: a szóvégi zöngés mássalhangzót annak zöngétlen párjára cseréli pl. kopok, szabat, Balás, ejék, sák [zsák], aplak. Nem normatív zöngésítés: díznót, legváros, krumblit, mígrofonba, kivli, kizsnyúl, mozsmá [most már], éhezs vagyok, nins 3. METATÉZIS/HANGCSERE - paktány, bodoz, kefete [fekete], pázsiri, lovacsak, hajóspakitány, szavics [szivacs], tonyo ’torony’, kócsolom [csókolom]; fótszogadok, gaboly [bagoly], bagonapehely [gabonapehely], kamarella ’karamella’, szamáli ’szalámi’, pótcsoki ’pótkocsi’ DE ha 3 évesen is fennáll: szeriális beszédészlelési zavar. 4. IDŐZÍTÉSI FOLYAMATOK TORZÍTÁSA, BIZONYTALANSÁGA Rövidülés: szapa, vilamos, cipömet, huz, szivoszál. Nyúlás: cippőmet, iskolla, cicca, róssz, tójást, lappda Rövidülés és nyúlás ugyanazon hangsoron belül: úja, pílangó. a) Hangcsere b) Holofrázis c) beszéd d) általános nyelvi erőfeszítés 26) 3 évesen jól toldalékol, majd 4-5 évesen leromlik pl. lót –lovat –lót –lovat) a) agyi plaszticitás b) gőgicsélés c) hullámvasút jelenség d) diádikus interakció 27) bármely nyelv bármely hangját képes ejteni, teljes fonémakészlet észlelése, akár 200 hangot gagyog (3-5. hótól) a) fonémadifferenciálás b) hangexpanzió c) hullámvasút jelenség d) Hangcsere 28) 2,5-3 évesen; J helyett L, S helyett SZ, pl. Mitulász, deje máj,minden dejek váj a) beszédészlelés b) agyi plaszticitás c) hanghelyettesítés d) echolália/ látszatértés 29) külső minta hatására szűkül a csecsemő anyanyelvére (első artikulációk megjelenése) - gagyogásnál a) diglosszia b) agrammatika c) hangkontrakció d) betű( morféma) 30) gyermeknyelvi törvények-> a szóban levő hang vagy hangok a szó egy másik hangjához válnak hasonlóvá. Szomszédos hangok hasonulása: amma, kömme, kiffiú, memmosta, pikkos, hitta[hinta] Nem szomszédos hangok hasonulása: kuko[tükör], korbasz, gegombolom. Hasonulás hiánya: malacval, vízvel, szivacsval, ujjadval, azval, núlval[nyúl] Oka: tőmorféma + toldalék kapcsolása, ösztönös elemzés eredménye. Két óvodás talál egy macskát: Kiszisza, kiszisza. Mire a másik: nem igaz, hogy nem tudod kimondani azt, hogy matka. a) hangkontrakció b) hasonulásos folyamatok c) hullámvasút jelenség d) auditív

Nyelvfejlődés Fogalmak kvíz

autor
Ugradi

Tabela

Vizuelni stil

Postavke

Promeni šablon

Vrati automatski sačuvano: ?