1) A magyar „por” szó a finnben a ’törmelék’ jelentésű szónak felel meg. Ez is bizonyíték a két nyelv rokonságára. a) szinkrón b) diakrón 2) A mai „adta”, „enni fogsz”, „hallotta”, „elfelejtette” ragozott igék 12. századi alakja [odutta volá], [emdül], [hadlavá], [feledevé] volt. a) szinkrón b) diakrón 3) A háromalakú toldalékok elöl-hátul képzettség szerint is, és ajakállás szerint is illeszkednek. a) szinkrón b) diakrón 4) A számnevek után a főnév egyes számban van. a) szinkrón b) diakrón 5) A többes szám jelének mássalhangzója a -k. a) szinkrón b) diakrón 6) A személyragok személyes névmásokból keletkeztek. a) szinkrón b) diakrón 7) Volt olyan korszaka a magyar nyelvnek, amelyben a toldalékok nem illeszkedtek elöl-hátul képzettség tekintetében, pl. halálnek, pukulnek. a) szinkrón b) diakrón 8) Az igeragozást befolyásolja a tárgy határozottsága. a) szinkrón b) diakrón 9) A névelőválasztást az határozza meg, hogy a főnév magánhangzóval vagy mássalhangzóval kezdődik-e. a) szinkrón b) diakrón 10) A jelzőt nem egyeztetjük a jelzett főnévvel. a) szinkrón b) diakrón 11) A „háromszor”-t a 12. században úgy mondták, hogy „hármul”. a) szinkrón b) diakrón 12) A „ravasz” szavunk legkorábban ’róka’ jelentésben fordult elő. a) szinkrón b) diakrón

Szinkrón vagy diakrón? Melyik megállapítás milyen szemléletet tükröz?

tarafından
Yerleştir

Skor Tablosu

Görsel stil

Seçenekler

Şablonu değiştir

Otomatik olarak kaydedilen geri yüklensin mi: ?