kisepikai műfaj; kevés szereplő és helyszín, általában egyetlen cselekményszál jellemzi; gyakran csattanóval zárul - novella , tanító célzatú, erkölcsi vagy bölcseleti tartalmat hordozó, többnyire rövid terjedelmű, verses vagy prózai mese, melynek állatszereplői emberi viselkedésmódok allegóriái - fabula , szövegköztiség, szövegek közötti kapcsolatteremtés; olyan irodalmi eljárás, melynek során egy szövegbe idézet- vagy utalásszerűen beépül egy másik szöveg - intertextualitás , a drámai művekben előforduló, egyszólamú magánbeszéd, melyből az adott szereplő gondolatait, érzelmeit és más szereplőkhöz való viszonyát ismerhetjük meg - monológ, drámai műfaj, amelyben a tragikum és a komikum elemei keverednek - tragikomédia , tréfás, rövid terjedelmű, a hallgatóságot becsapó mese, amelynek semmitmondó a befejezése - csalimese , olyan tanítás, amely Istent a teremtett világgal azonosítja - panteizmus , különböző hitvilágokban az emberrel valamilyen tapasztalaton túli kapcsolatban lévő állat - totemállat , epikus, szájhagyomány útján terjedt, ősi műfaj, melynek valóságos kiindulópontjához csodás események kapcsolódnak - monda , középkori, latin nyelvű, időrendre épülő, történetírói műfaj - krónika , középkori, többnyire latin nyelvű, egy-egy uralkodóház vagy nép történetét lejegyző, történelmileg nem hiteles írás - geszta , a világ keletkezésének különböző magyarázatai - teremtésmítosz , emberi tulajdonságok átvitele a nem emberi világ elemeire, például istenségekre, elvont dolgokra vagy természeti jelenségekre; egyik példája a megszemélyesítés - antropomorfizmus, a kultúra ősi, szájhagyomány útján terjedő történetei, amelyek hősei emberek, emberfeletti lények, istenek és félistenek - mítoszok, olyan mítosz, amely a föld, a világ, az ember kialakulásának vagy egy közösség mitikus ősének tulajdonított hős történetét mondja el - eredetmítosz, egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összessége, illetve a mítoszokkal foglalkozó tudomány - mitológia, többistenhit; olyan hitrendszer, amely egyszerre több istent is tisztel - politeizmus , valamihez vagy valakihez (pl. görög istenekhez) elválaszthatatlanul hozzá tartozó tulajdonság, jellemző tárgy - attribútum, halandó, de hosszú életű, örökké fiatal, a természet erőit megszemélyesítő istennő - nimfa , ókori görög, húros, pengetős hangszer - líra , hős, görög mitológiai alak, félisten, aki egy isten és egy ember nászából született - hérosz , a trójai háborúhoz kapcsolódó történetek - trójai mondakör , Oidipuszhoz és gyermekeihez kapcsolódó történetek - thébai mondakör, a Minótauroszhoz kapcsolódó történetek - krétai vagy athéni mondakör , kötött versformájú nagyepikus irodalmi műfaj; olyan hősköltemény, amelynek főszereplője hérosz, félisten származásából fakadó különös képességei révén egy közösség életét meghatározó tettet hajt végre, vagy eszményként szolgál - eposz , rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásából képződő versritmus - időmértékes verselés, segélykérés - invokáció , tárgymegjelölés - propozíció, a dolgok közepébe vágó kezdés - in medias res, seregszemle - enumeráció , állandó jelző - epitheton ornans, sodás elem, isteni közbeavatkozás - deus ex machina, ’eltorzított ének’; mint irodalmi műfaj olyan műre utal, amely egy másik művet vagy műfajt kifiguráz - paródia , ideális, tökéletes, követendő jellemű és képességű ember - embereszmény , az emberiség legősibb megfigyelésein alapuló, jelképi erővel bíró vándortéma, melyben az utazás az emberi életút metaforikus megfelelője - utazástoposz , megszakítás, szünet, időköz (vers) - cezúra , t mérték, amely valójában hat, de a harmadik és hatodik verslába csonka, fél versláb - pentameter , entameterből és hexameterből álló, két sorfajtát váltakoztató, időmértékes versforma - disztichon , az ókorban minden disztichonban írt vers; később rövid, tömör, csattanós lírai műfaj, amelynek versformája a leggyakrabban a disztichon  - epigramma , a három műnem egyike, amelyre nagy fokú személyesség, érzelmek, hangulatok ábrázolása, nyelvi sűrítettség jellemző - líra , eredetileg minden nagyobb terjedelmű disztichonban írt vers; később: hangulat: vágyott világ és a tényleges valóság ellentéte - elégia , rövid, egyszerű szerkezetű lírai költemény, egyetlen érzelmet fejez ki, gyakori benne a visszatérő, refrénszerű sor - dal, istenséget megszólító óda - himnusz , lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt költemény - óda , versszak, a vers több sorból álló szövegegysége; az időmértékes verselés ritmikailag állandósult versszakai - strófa , konfliktust, viszonyváltozást megjelenítő, párbeszédes, színpadi mű - dráma , megrendültség, megtisztulás - katarzis , esztétikai minőség, amely visszafordíthatatlan értékpusztulás megjelenítése révén megrendülést, katarzist vált ki - tragikum , drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minős­ége a tragikum, főszereplője a tragikus hős - tragédia ,  esztétikai minőség, lényege a lelepleződés - komikum, drámai műfaj, amelynek uralkodó esztétikai minő­sége a komikum - komédia , párbeszéd a drámában a szereplők között - dialógus, a színészi cselekvés, mozgás, gesztus - akció , a színész beszéde - dikció , a görög dráma hősének az isteneket vakmerően kihívó gőgje, aránytévesztés - hübrisz , másképpen kórus, elválaszthatatlan a görög drámától: dallal, tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt - kórus , olyan dráma, amelyben nemcsak az alapszituációt határozzák meg a múltban végbement események, hanem az egész dráma menetét: a múlt feltárása a jelenbeli cselekmény lényege - analitikus dráma , a történet kiindulóhelyzete, expozíció - alaphelyzet , egymástól eltérő emberi szándékok és magatartásformák egymásnak feszülése - konfliktus , alaphelyzet, bonyodalom, konfliktus, tetőpont, késleltetés és végkifejlet - drámai szerkezet elemei , pásztori, falusias, idillikus hangulatú - bukolikus , ókori görög eredetű műfaj, kezdetben párbeszédes pásztorköltemény - ekloga , arany középút; Horatiustól származó gondolat, amely szerint kerülni kell a végleteket - aurea mediocritas, ragadd meg a napot; Horatiustól származó szállóige, amely szerint érdemes kihasználni az adott pillanat lehetőségeit - carpe diem, a soráthajlás jelensége - enjambement, verses (időmértékes vagy ütemhangsúlyos) formában írt, elbeszélhető tartalmú, időrendre épülő történet - verses epika ,

Irodalmi fogalmak 9. évfolyam I.

bởi
Nhúng

Bảng xếp hạng

Thẻ thông tin là một mẫu kết thúc mở. Mẫu này không tạo điểm số cho bảng xếp hạng.

Phong cách trực quan

Tùy chọn

Chuyển đổi mẫu

Bạn có muốn khôi phục tự động lưu: không?