Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;, Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold., Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott, Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém, És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?, Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?, Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;, Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Leaderboard

Visual style

Options

Switch template

Continue editing: ?