Biblia:, biblion ’könyvek’ (gör.); az emberiség egyik legjelentősebb kulturális alkotása; az európai kultúra egyik alapköve; két nagy egysége: az → Ószövetség és az → Újszövetség ; bibliafordítás: az eredetileg héber, arámi és görög nyelvű bibliát az idők során számos nyelvre lefordították; jelentős bibliafordítások: Septuaginta (’hetvenes fordítás’) az Ószövetség első görög nyelvű fordítása (Kr. e. III. sz.); Vulgata (’általánosan használt’) a teljes Biblia első latin fordítása (Kr. u. IV. század); anyanyelvű teljes bibliafordítások XVI. századtól készültek: németre Luther Márton fordította le a Bibliát; a vizsolyi biblia az első teljes magyar nyelvű Biblia (Károli Gáspár, 1590), Ószövetség, Biblia egyik része → Héber Biblia, Újszövetség, Biblia egyik része, zsidó vallás, az öt világvallás egyike; egyistenhit; központja: Jeruzsálem; istenfelfogása szerint a mindenható Isten örökkévaló, mindenütt jelen levő; legnagyobb prófétájuk: Mózes; a zsidók nem hisznek a megtestesülésben (a keresztényekkel szemben, akik Jézust is imádják, hiszen szerintük ő a megtestesült Isten), kánon, az egyházi törvények által jóváhagyott bibliai szövegek jegyzéke, kanonizáció, törvényesítés, szabályossá minősítés, a szövegek egyházi kánonba való felvételének eljárása, teremtéstörténet:, 1. a világ vagy az ember teremtését magyarázó mítosz; 2. a Biblia elején található, a világ és az első emberpár teremtéséről szóló elbeszélés, pusztulástörténet:, a világ, a civilizáció összeomlását bemutató történet (pl. vízözön-történetek), Tóra, A Biblia Ószövetségének történeti könyvei közül Mózes öt könyve (ez a rész tartalmazza például a teremtés és a vízözön történetét, József történetét stb.), Genesis:, 1. genezis: eredet, keletkezés, származás; 2. Genezis: Ószövetségben található Mózes első könyve, amely a világ teremtésének történetét, az emberiség korai történetét mondja el a vízözönig, Exodus, a Bibliában Mózes II. könyve (a zsidók kivonulása Egyiptomból), zsoltár, egyfajta verses imádság, himnusz, eredetileg az Ószövetségben található 150 vallásos ének gyűjteménye, közösségi fohász, próféta, az isteni akarat vagy szándék közvetítője; jós, látnok, kereszténység:, az öt világvallás egyike, amely Krisztus feltámadását és a megváltást hirdeti; az európai gondolkodásmódot jelentősen meghatározza, ezért szokás az európai zsidó-keresztény hagyományról, civilizációról beszélni, evangélium, ’jó hír, örömhír’; az → Újszövetségben Jézus életéről szóló könyvek címe, napkeleti bölcsek, a bibliai evangéliumok szerint egy csillag vezetésével keletről Betlehembe érkező bölcsek, akik hódolni kívántak az újszülött Jézusnak; a Biblia nem nevezi meg őket, de a keresztény hagyományban háromkirályoknak nevezik a csoportot, és nevet is kaptak (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), apostol, ’kiküldetett’ (gör.); a 12 apostol a keresztény hagyomány szerint Jézus tanítványa, akiket Jézus kiválasztott és küldetést adott nekik; az → Újszövetségben az evangéliumokban és az Apostolokcselekedeteiben olvashatunk tetteikről, példabeszéd, példázat: tanító célzatú, erkölcsi tanítást tartalmazó epikus történet (vö. parabola), pl. A tékozló fiú példázata, passió, ’kínszenvedés’ (lat.); műfaji értelemben Krisztus kereszthalálának dramatizált előadása, drámai műfaj, a középkori misztériumjátékok egyik típusa; a leghíresebb magyar változat a Csíksomlyói passió, kálvária, a Kálvária Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben; a szó köznevesült alakja Krisztus keresztútját jelenti, apokalipszis:, Újszövetség egyik könyve, János jelenései, jövendölés a világ végéről; 2. végítéletről szóló jövendölés, látomás

by

Leaderboard

Visual style

Options

Switch template

Continue editing: ?